|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A baranyai EKA közleménye
"A Baranya Megyei Ellenzéki
Kerekasztal megelégedéssel fogadta, hogy a Pécsi Városi Tanács
szeptember 14-i ülésén visszahelyezte jogaiba a város régi címerét
és zászlaját. Arról is értesült, hogy a tanács az új címert a
városháza tornyára helyezteti, egyidejűleg a vörös csillagot
eltávolíttatja. Az Ellenzéki Kerekasztal javasolja, hogy a megye
valamennyi üzeme és közintézménye kövesse a Pécsi Városi Tanács
példáját."
Amerika Hangja, Reggeli híradó:
A kommunista világ összeomlása
"A szovjet reform folytatódik, de Gorbacsovot most nemcsak a
vaskalapos vonalasok kényszerítették bizonytalanságba, hanem a
nacionalista válság is, amely legalább 6 szovjet köztársaságban
ütötte fel a fejét. Lengyelországban a kommunista párt leköszönt a hatalomról, a
magyar párt ugyanerre tesz előkészületeket, bár megvan a lehetősége
arra, hogy méltóságteljesebben vihesse véghez a dolgot."
|
|
|
|
|
|
|
Utca keresztelés
|
München, 1989. július 21. (SZER, Világhíradó) - Gadó György kommentárját hallják arról, hogy indokolt-e megváltoztatni a Münnich Ferenc utca nevét. - Harmadszor ismételte meg a nemrég megalakult Magyar Október Párt azt az utcai akcióját, aminek során a budapesti belvárosban húzódó Münnich Ferenc utcát visszakeresztelte korábbi nevére, Nádor utcának. A megismétlés azért vált szükségessé, mert az egyik nap kiragasztott feliratokat másnapra a hatóság eltávolítatta. Másodjára is ugyan ez történt, és most - midőn e sorokat írom - nem tudom még, vajon harmadszorra másként esett-e. Van-e értelme ennek az akciónak, ennek a - mondhatnám úgy is - szívóskodásnak? Bizonyára sokan vélekednek úgy, hogy mihaszna dolog ez, felesleges kakaskodás, végtére is nem mindegy, mi a neve annak az utcának? Változtat ez valamin? Nincs fontosabb dolgunk, sürgetőbb bajunk? De ha már mindenáron meg akarják változtatni az utca nevét, miért nem az illetékes hatósághoz benyújtott petíció útján szorgalmazzák ezt, miért önkényes cselekvéssel akarnak célt érni? Magam is hajlamos lennék elfogadni ezeket az ellenvetéseket, de gondolkodóba ejt valami, az, ami a Kádár János temetése kapcsán mutatkozott meg. Nevezetesen az a törekvés, hogy összebékítsék a tüzet a vízzel, a forradalmat az ellenforradalommal. Az a törekvés, aminek a fennálló hatalom bizonyos körei adnak hangot, de aminek a társadalom egy része is hívéül szegődik, vagy inkább behódol, és aminek a lényege az, hogy 1956 forradalmának látszólagos tisztelete mellett fenntartsák a kádári ellenforradalom kultuszát. Ezt veszélyes törekvésnek tartom. Veszélyes azért, mert félrevezetheti a társadalom igazi demokráciát akaró erőit. Lefegyverezheti őket, elhitetve, hogy nem kell ide semmiféle elszánt ellenzéki tömegmozgalom, a mi felvilágosult és nagylelkű kommunista pártunk magától is kész végrehajtani a kívánt változásokat. Miközben ugye Kádár és fegyvertársai érdemét is elismerik, hiszen ők - úgymond - valójában ugyanazt akarták. (folyt.)
1989. július 21., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 15-én a nemzeti kerekasztal újabb ülést tartott. A korábbi napok magaszfeszültsége hirtelen leesett. A tárgyalás gyorsan, símán haladt, a felek nem piszkálták egymást, s megállapodtak, hogy a következő - hétvégi - napokon folyamatosan üléseznek a szakértők. Sokat sejtetően bejelentették, hogy a rákövetkező hétfőn, szeptember 18-án este hét órakor csúcsszintű nemzeti kerekasztal-ülésre kerül sor. Addig csak egyszer esett meg ilyesmi, a legelső, a tárgyalásokat megnyitó napon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|