|
|
|
|
- Forint - rubel - 2. folyt.
|
Magyarország elsősorban olyan gépeket és iparcikkeket exportál, amelyek a világpiacon nem versenyképesek, csak KGST-piacokon találnak vevőre. A Szovjetunió viszont elsősorban olyan nyersanyagokat és energiahordozókat kínál, amelyek - éppen azért, mert nem feldolgozott termékek - a világpiacon is eladhatók keményvalutáért. Ezzel a különbséggel mindkét fél tisztában van, amikor a szerződéseket megkötik, tehát a legtöbb magyar cikk ára viszonylag alacsony a szovjet fél áraihoz képest. Az persze feltétlenül igaz, hogy ez az előnytelen helyzet abból a gazdasági berendezkedésből, torz gazdasági fejlesztésből, termékszerkezetből származik, amelyet a Szovjetunió kényszerített Magyarországra. De ez a körülmény természetesen sohasem jöhetett szóba az államközi szerződések megkötése során. Az érintett magyar vállalatoknak, amelyeket az államhatalom megbízott a szerződésekből rájuk háruló kötelezettségek teljesítésével, mindebbe nem volt lényeges beleszólásuk, de évtizedekig nem is volt panaszra okuk. Az állam ugyanis megtérítette nekik az előnytelen feltételekből származó veszteségeket, sőt még fiktív nyereséget is biztosított nekik, mindezt a költségvetésből hatalmas szubvenciók formájában. Elsősorban nagyvállalatokról volt szó, amelyek fejlesztésre is komoly állami támogatást kaptak, amelyek vezetői személyileg is szorosan belefonódtak a politikai hatalomba. Ők nem kockáztattak semmit. A veszteségeket az állami költségvetés közvetítésével a társadalomnak kellett viselnie. A jelenlegi általános válság ezen a területen is lassan, keservesen kikényszerít változásokat. Tavaly júliusban a kormány úgy döntött, hogy megvonja a szovjet piac szolgálatára vezényelt vállalatoktól azokat a szubvenciókat, amelyeket az árveszteségek kiegyenlítésére kaptak. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|