|
|
|
|
El nem kötelezettek: újabb három szűk esztendő 1. rész
|
1989 szeptember 13. (MTI-PRESS) - Sokaknak már az érkezés pillanata is emlékezetes marad, például annak a pilótának is, aki Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök repülőgépét vezette Belgrádba, az el nem kötelezettek csúcsértekezletére. A konferencia gazdaságosságát végig szem előtt tartó jugoszláv illetékesek ugyanis a pilóta legnagyobb megdöbbenésére be akartak hajtani rajta 2000 dollárt repülőtéri illeték gyanánt. A légitársaság nem számolt ilyen váratlan kiadással, s a pilóta csak úgy tudta kiváltani magát és a repülőgépet a szorult helyzetből, hogy az utasoktól szabályosan összekoldulta a pénzt. A mozgalom 102 tagállamának többsége azonban sajnálatos módon nem ilyen pillanatnyi pénzzavarral küszködik, hanem a tartós nyomorral, nincstelenséggel néz szembe - mondhatni máról-holnapra sem él, csak vegetál.
Belgrádban is elmúltak már azok a ,,békeévek,,, amikor az el nem kötelezett mozgalom egyes költségeit Jugoszlávia nagyúri eleganciával vállalta. Jólllehet most is nagy összegeket fordítottak a konferencia megszervezésére, felépítettek például több új szállodát, s kitataroztaak számos épületet, végig igencsak takarékosan bántak az eszközökkel, s igyekeztek minél több költséget áthárítani a vendégekre. A gazdag olajállamok persze tekintélyes pénzösszeget utaltak át Jugoszláviának a konferencia megszervezéséhez, de ez nem volt elegendő. A mintegy hatezer delegátus belgrádi tartózkodásának költségeihez végül 10 millió dollárt különítettek el a szövetségi költségvetésből erre a célra. Jugoszláviában ez természetesen nem maradt kellő ,,visszhang,, nélkül, s több tagköztársaság, például Szlovénia és Horvátország nyíltan felvetette, hogy vajon mi szüksége van a számtalan gonddal küzdő Jugoszláviának olyan költséges ,,kedvtelésre,, mint az el nem kötelezett csúcsértekezlet, majd az ezt követő hároméves elnöki mandátum. Hasonlóan vélekedik az utca embere is. Egy tisztes öregúr az egyik káváházban például így kesergett: ,,rengeteg kispénzű ember még a villanyszámlát sem tudja kifizetni, s a sok fésűs közben a jugoszláv adófizetők pénzén ingyen és igen jól él Belgrádban,,. A ,,fésűs,, Jugoszláviában közkeletű kifejezés a dologtalan emberekre, azokra, akik annyira ráérnek, hogy mindig a frizurájákat igazgatják. A dologtalanság persze nem vonatkozott a delegátusok többségére, hiszen a tanácskozás puszta végighallgatása is nagy feladat volt - az ülések általában hajnalig is eltartottak. (folyt)
1989. szeptember 13., szerda 14:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|