|
|
|
|
Reakciók keletről
|
----------------- Washington, 1989. szeptember 13. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A keletnémetek tömeges kivándorlása Magyarországon keresztül, Ausztrián át Nyugat-Németországba különböző reakciókat váltott ki a keleti-tömb reform-párti és reform-ellenes államaiban. Mélységesen különböztek a vélemények a Varsói Szerződés tagállamaiban azért a tényért, hogy Magyarország nyugatra engedi a keletnémet menekülőket. A magyarországi hozzáállás természetesen pozitív, s Lengyelország is hasonlóan reagált. Varsóban elvégre a nemzetgyűlés tegnap hagyta jóvá a II. világháború óta első, nem kommunista kormányt. Kelet-Berlin pedig természetszerűleg egészen másként látja a helyzetet. Az NDK keményen fogalmazott, provokációnak nevezte a menekültek átengedését, és még arra is tett cseppet sem burkolt célzást, hogy Magyarország nyugatnémet márka ellenében nyitotta volna meg a határait. Horn Gyula külügyminiszter ingerülten utasította el tegnap ezt a vádaskodást, mondván: elfogadhatatlan és sértő. Hozzátette: a magyarok lefizetésére tett utalás - idézzük - "olyan alávaló, hogy még kommentárt sem érdemel". Csehszlovákia még nem reagált hivatalosan a fejleményekre, a Szlovák Kommunista Párt napilapja viszont hisztérikus propaganda-hadjárat folytatásával vádolta a nyugatnémet vezetőket, mondván, ezzel csalogatják a keletnémeteket az NSZK követségeire és onnan az illegális emigrációba. Varsó örömmel üdvözölte a keletnémetek átengedését Ausztriába. A lengyel sajtó kiemelte, hogy a magyar kormány a világszerte elfogadott emberbaráti elvek alapján cselekedett. A Szolidaritás szóvivője rámutatott: a szakszervezet híve annak, hogy a közös európai otthon minden ajtaja nyitva álljon. Mint mondotta, a magyar kormány helyesen döntött és ezzel ezt a nyitási folyamatot segíti elő. (folyt.)
1989. szeptember 13., szerda
|
Vissza »
|
|
- Reakciók keletről - 1. folyt.
|
A román sajtó mindeddig nem foglalkozott a keletnémet menekültekkel. A bolgár lapok leközölték az erről szóló budapesti illetve kelet-berlini híreket, de kommentárt nem fűztek hozzá. Moszkva pedig Kelet-Berlinbe küldte Jegor Ligacsovot, a Politikai Bizottság egyik dogmatikus tagját, de a TASZSZ nem közölte, hogy pontosan milyen feladattal. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője tagadta, hogy Ligacsov látogatásának köze lenne a keletnémet menekültekhez. Geraszimov a magyar határ megnyitását szokatlannak és példa nélkül állónak nevezte, de hozzátette: mindez nem érinti közvetlenül a Szovjetuniót. A Pravda pedig azzal érvelt, hogy Bonn a keletnémet exodust az NDK, mint állam eltemetésére akarja felhasználni, hogy aztán újra előállhasson a két Németország egyesítésének gondolatával. +++
1989. szeptember 13., szerda
|
Vissza »
|
|
- NSZKL kölcsön - 1. folyt.
|
A bonni kormány már két évvel ezelőtt egymilliárd márkás hitelgaranciát nyújtott Magyarországnak folyósítandó bankkölcsönökre, és már ezt a döntést is befolyásolták az első hazai reformváltozások, amelyek két évvel ezelőtt éppen csak kezdtek kibontakozni. Azóta sok minden történt és nemcsak Magyarországon. Idén nyáron az amerikai elnök kezdeményezésére 24 nyugati ipari ország csatlakozott ahhoz az akcióhoz, amely a lengyel- és magyarországi reformfolyamat gazdasági támogatását célozza, és ez a körülmény már most feltétlenül befolyásolja a bankok döntéseit, hiszen tudják, hogy kölcsön-nyújtásuk összhangban van az egész nyugati világ összehangolt törekvésével. Ilyen értelemben gazdaságilag is megtérül Magyarországnak, ha belső reformjait megvalósítja, és ennek a folyamatnak a következetességét konkrét döntésekkel is igazolja valahányszor felmerülnek a következetesség nehéz próbái. Ez a következetesség gazdaságilag is megtérül és erkölcsileg teljesen helyén való, hogy megtérül. +++
1989. szeptember 13., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|