Rendszerváltás és az MTI

	Osztrák sajtó - NDK-menekültek - Magyarország (1. rész)
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1989. szeptember 12. kedd (MTI-tud.) - Az NDK-menekültek Magyarországról való tömeges kiengedése vezető téma volt kedden az osztrák sajtóban. Az újságok nagy része több oldal terjedelemben számolt be az akció lebonyolódásáról, a kitelepülők ausztriai utazásának és NSZK-ba érkezésének részleteiről, a fejleményeknek az érintett országokban keltett visszhangjáról, továbbá elemezte, méltatta a magyar kormányzatnak ebben az ügyben tanusított magatartását. A tekintélyes bécsi független lap, a Die Presse a címoldalon közölt kommentárjában úgy véli: Magyarország voltaképpen maga idézte elő azt a nehéz helyzetet, amelyből saját erejéből szabadult ki: az utóbbi két évben a mindennapi élet, a gazdaság és a politika szinte minden területén végrehajtott merész liberalizálás szükségképpen vezetett a hidegháborús időszak legértelmetlenebb maradványa, a vasfüggöny felszámolásához, s ennek révén hagyhatja most el országát az NDK-t nagyszámú polgára. Horn külügyminiszter a határ megnyitásáról szóló mostani döntést azzal indokolta, hogy az NDK-val kötött megállapodás, amely szerint a keletnémetek Magyarországon át nem távozhatnak Nyugatra, sérti a nemzetközi jogot. A magyar külpolitika az emberi jogokra vonatkozó és nemzetközi érvényű megállapodásokat a szövetségesekkel létrehozott titkos megállapodások fölé helyezi, ahogy ezt már korábban is tette a román rendszerrel kapcsolatban. Hogy ezáltal kérdésessé válhat a Varsói Szerződéshez való további tartozás, azért nem azt az országot illeti szemrehányás, amely az ellentmondások felszámolásán fáradozik. Magyarország a hétfőre virradó éjszaka maga mögött hagyta a ,,létező szocializmust,, ,és a Nyugat sokat tehet - pénzügyileg is - azért, hogy ezen ne kerekedjék felül a geopolitikai realitás - írja a Die Presse. (folyt.) 1989. szeptember 12., kedd 15:46
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Osztrák sajtó - NDK-menekültek - Magyarország (2. rész)
A Neue Kronen Zeitung, a legolvasottabb osztrák napilap e témával foglalkozva megjegyzi, hogy a bátor magyar reformerek sok dícséretet kapnak Nyugatról, de kevés segítséget. Mint írja, a magyarok nem pénzadományokat szeretnének, hanem beruházásokat a tönkrement gazdaság rendbehozására. A lap hírmagyarázata szerint a magyarok az NDK-menekültekről hozott döntéssel végleg felsorakoztak azokhoz a demokratikus nemzetekhez, amelyek az emberi jogokat tekintik a legfőbb értéknek. A cikk emlékeztet Horn Gyula külügyminiszternek az osztrák televízió részére adott interjúban arról elhangzott kijelentésére, hogy a Szovjetunióban is egyre többen gondolkodnak így. A Neue Kronen Zeitung figyelemre méltónak tartja, hogy a magyar határnyitás éppen akkor történt meg, amikor Gorbacsov visszatért szabadságáról, és ismét kezébe vette a szovjet államügyek vezetését. A második legnépszerűbb osztrák újság, a bécsi Kurier rámutat: Magyarország a világ szeme láttára és a saját szövetségén belüli viszályok kockázatával demonstrálja példátlan értékváltozásait, azt, hogy komolyan veszi a szabadságot és a szabad mozgást, előnyben részesíti az emberi jogokat a rendszerhűséggel szemben. Hosszú távon jól számol: döntése szavazat volt a szabadság, a demokrácia mellett, előmozdítja az ország nemzetközi tekintélyét és boldogulását. Most nem Magyarország van elszigetelt helyzetben, hanem az NDK - hangoztatja a bécsi újság kommentátora. Ugyancsak a Kurier keddi száma közli azt az interjút, amelyet munkatársának Őszi István külügyminiszter-helyettes adott. Arra a kérdésre, hogy a menekültkérdés magyar kezelésében milyen szerepet játszik a reformirányvonal, a politikus kifejtette: ha a magyar kormányzat fellép az erdélyi magyar kisebbség emberi jogainak érvényesítéséért, ugyanezt az elvet kell érvényesíteni az NDK-menekültek esetében is, noha az NDK-beli helyzet nem hasonlítható össze a romániaival, s ha Magyarország jogállam akar lenni, ennek mindenben érvényre kell jutnia. Őszi István leszögezte, hogy a kormány szuverén módon hozta meg döntését, s a kérdésről csak a két német állammal tárgyalt: hozzáfűzte: ismeretes, hogy a Szovjetunió a problémát a három állam (az NSZK, az NDK és Magyarország) ügyének tekinti. (folyt.) 1989. szeptember 12., kedd 15:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	NDK-menekültek - Magyarország - osztrák sajtó (3. rész)
Azzal kapcsolatban, hogy nincs-e kilátás más szomszéd országokból jövő menekültáradatra, a miniszterhelyettes rámutatott: a menekültkérdésekben képviselt magyar elvek érvényesek minden nemzetre, de aligha várható, hogy megismétlődik a jelenlegi különleges helyzet, és más esetekben is lesz majd a menekülteket fenntartás nélkül befogadni kész olyan ország, mint most az NSZK. Befogadók hiányában pedig - mondotta - az ezúttal választott út Magyarország számára és bizonyára Ausztria számára sem jöhet szóba. A Der Standard című független bécsi napilap a magyar lépés külpolitikai vonatkozásairól azt írja, hogy a nemzetközi jog szakértői számára az ügy egyértelmű: Magyarország később ratifikálta az emberi jogokról szóló ENSZ-okmányt, mint az NDK-val kötött utazási megállapodást, ezért a kétoldalú egyezmény ellentétes rendelkezései önműködően érvényüket vesztették. Ha most a budapesti kormány e prioritás szerint jár el, ez egyúttal elfordulást jelent a Varsói Szerződéstől, legalábbis viszonylagossá teszi a szerződéshez való hűséget. Ezen nem változtat az sem, hogy az NDK-val való utazási egyezmény felfüggesztése Horn külügyminiszter szerint csak ,,ideiglenes,, ,mivel Magyarország olyan tényeket hozott létre, amelyeket akkor sem lehet meg nem történtekké tenni, ha az okmányt újra érvénybe léptetik - véli az osztrák újság. Rámutat arra is, hogy a menekültek iránti emberiesség gyorsan elenyészik, ha a célországok befogadóképessége kimerül, és a legtöbb nyugat-európai országban most ez a helyzet. Senki sem akarhatja, hogy a sokat emlegetett ,,európai közös házban,, egy hatalmas menekült- és kivándorló áradat új, ellenőrizhetetlen destabilizáló tényezővé váljék. A szabad és gazdag Európának tehát - hangoztatja a Der Standard - saját érdekében az eddiginél sokal többet kell segítenie abban, hogy a földrész másik részén javuljanak a politikai, környezeti és gazdasági viszonyok. +++ 1989. szeptember 12., kedd 16:05
Vissza » A hírhez kapcsolódik »