|
|
 |
|
 |
A norvég választások után: ugyanúgy, tovább? (2. rész)
|
Gro Brundtland éppenséggel hagyott támadási felületet. Paradox
módon még abban is, amit erősségének tekintenek. A nemzetközi
életben az 50 éves politikusasszonyt - aki a Harvardon szerzett
orvosi diplomát, közegészségügyre szakosodott, majd 1981-ben
környezetvédelmi miniszterként kapcsolódott be a politikai életbe -
az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottságának elnökeként
ismerik. Ehhez képest saját hazájában nem tud megbirkózni a
környezet pusztulásának problémáival. Emiatt nemcsak ellenfelei
támadják; a közvéleménykutatások adatai szerint a lakosságot is a
fjordok feltartóztathatatlan szennyeződése bántja a leginkább.
Ami a Munkáspárt programját illeti: az elmúlt 44 évből 34-ben ők
voltak kormányon, volt idő a politikai irányvonalat kidolgozni. A
külpolitika alaptétele a NATO-tagság, a belpolitikáé a jóléti állam
berendezkedése, a gazdaság pedig a magas adóbevételre épül.
A számításokba azért csúszhatott hiba, mert a norvég gazdagság
az északi olajkincsen alapul, márpedig az olajárak néhány éve esnek.
Emellett ma úgy vélik, igencsak elhibázott volt Gro Brundtland
1986-os - kormányra kerülése utáni első- intézkedése: az
olajkitermelés csökkentése. Sokan ide vezetik vissza a fokozatos
eladósodást, amit az elmult évben a munkanélküliség növekedése is
kisért. Igaz, az adósságállományt és az inflációt Brundtland szigorú
takarékossággal leszorította, dehát a választónak a végeredménytől
függetlenül fájnak a kedvezőtlen kihatású intézkedések.
A Konzervatív Párt kormányellenes hadjárata erőtlennek
bizonyult; a szélsőségesen jobboldali populista Néppárt így nemcsak
a Munkáspárttól hódíthatott el szavazókat, hanem azok támogatását is
megszerezhette, akik keveslik a konzervatívok konzervatizmusát. A
középen elhelyezkedő pártok összefogva se elég erősek, koaliciós
partner nélkül nem is gondolhatnak a kormányalakításra. A Haladó
Párt nekik túl jobbra van; a Konzervatív Párt pedig azért nem áll
szóba velük, mert kevesli ,,polgári lojalitásukat,,.
Marad tehát az eredeti felállás. Gro Brundtland tekintélyben
megtépázott Munkáspártja és a Baloldali Szocialista Párt a Storting
165 mandátumából 8l-et birtokol. Eddig is kisebbségben kormányzott,
most is úgy fog. Ha igaz, kapott négy év haladékot kapott: ennyi
időnként rendeznek választásokat Norvégiában. Bár új, időelőtti
választásokat az alkotmány nem tesz lehetővé, ha bukik a kormány,
azért van lehetőség arra, hogy másik koalició vegye át a
kormányrúdat. S a mostani választások után az új (régi)
miniszterelnök aligha zárhatja ki ezt a lehetőséget. +++
Szászi Júlia, MTI-Panoráma
1989. szeptember 12., kedd 13:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|