|
|
 |
|
 |
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
-------------------------------------------
München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük
szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben,
gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és
közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem?
- A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a
Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi
pártszervekkel.
A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén,
amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára -
is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte:
milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál
tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét
és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi
pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye.
A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem
azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette
lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a
kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak
a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -,
erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként
rendezkedjék be.
Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint
monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és
elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán
valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy
téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az
országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|