|
|
 |
|
 |
Felavatták és felszentelték a debreceni hadifogoly temetőt
|
1990. június 10., vasárnap - Vasárnap katonai
tiszteletadással felavatták, majd a görögkeleti egyház szertartása
szerint felszentelték Debrecenben az I. világháborús orosz
hadifogoly-temetőt, a városban szervezett orosz fogolytáborban 75
esztendővel ezelőtt kitört kolerajárvány 1618 áldozatának végső
nyugvóáhelyét. A járvány idején lezárt, de 1917-ben újra megnyitott
temetőben 1918 novemberéig további 209, immár különböző nemzetiségű
hadifoglyot hantoltak el.
Az utóbbi évtizedekben rendkívüli módon elhanyagolt hadifogoly
járványtemető felújításához a debreceni tanács 300 ezer forinttal
járult hozzá; a munkákban a Honvéd helyőrség katonáin kívül a
Debreceni Üvegipari Szövetkezet és a Magyar Gördülőcsapágy Művek
dolgozói is részt vettek.
Majoros László mérnök-ezredes, helyőrség-parancsnok avató
beszédében utalt arra, hogy a Honvédség az elmúlt években több
katonai emlékhely - köztük a debreceni honvédtemető és -mauzóleum -
felújításában, helyreállításában közreműködött. Debreczeni Ferenc
megbízott városi tanácselnök arról beszélt: megbecsülni sem tudjuk,
a háború hány debreceni áldozata fekszik idegen földben, de
reménykedünk abban, hogy az ő emléküket is hasonlóan ápolják
valahol. Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió debreceni főkonzulja a
népük iránti tisztelet megnyilvánulásaként értékelte a megható
kegyeletadást. Fontos mementó ez az élők számára - hangsúlyozta.
A hadifoglyok emlékművének talapzatán ezután koszorút helyeztek
el a városi tanács, a honvéd helyőrség, a Magyar Honvédség
parancsnoksága, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetsége, illetve
debreceni főkonzulátusa, a Szovjet Déli Hadseregcsoport, a Magyar
Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az MDF helyi szervezete,
valamint az MSZMP Hajdú-Bihar megyei koordinációs bizottsága
képviselői. (MTI)
1990. június 10., vasárnap 14:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|