|
|
 |
|
 |
Döntés a Csepeli Vasmű nyári leállításáról
|
1990. június 4., hétfő - Négy hétre leáll nyáron - júliusban
- a Csepeli Vasmű, mivel rendeléshiány miatt nem képesek
gazdaságosan, három műszakban folyamatosan működtetni
berendezéseiket. Az egy hónapot kéthetes fizetett szabadságuk
terhére, illetve kéthetes tervezett állásidő formájában töltik
otthon a dolgozók, akik meglepetéssel fogadták a fejleményeket. Az
állásidő tartamára ugyanis bérüknek csupán 80 százalékát fizeti a
vállalat - tájékoztatta az MTI munkatársát a Vasmű vezetőségének
döntéséről Páncélos János gazdasági igazgató.
A termelés visszafogásának oka főként a szocialista export
leállítása, jóllehet a Vasmű 1989-ben termékeinek 25 százalékát
exportálta csupán és a rubelelszámolású piacon mindössze 7
százalékát adta el. Az ellentmondás okát a 75 százalékot kitevő
belföldi piac sajátosságai adják, nevezetesen: a vasmű termékeit a
magyar gyárak olyan további termékekhez vásárolták, amelyeket a
rubelelszámolású piacon kívántak eladni. Mivel erre a lehetőség
megszünt, visszamondták a belföldi megrendeléseket, s így a tavalyi
260 ezer tonna cső helyett az idén előreláthatólag csak 200 ezerre
marad kereslet.
A Vasmű piaci helyzetét tovább bonyolítja, hogy azon vállalatok
közé tartozik, amelyek megpályázták a Montán Unió Magyarország és
Lengyelország kohászati modernizációjára felajánlott 200 millió ECU
támogatását. A pályázat feltételei között olyan kitétel szerepel,
hogy nyugat-európai országokban a pályázatot elnyert gyár nem
növelheti eladásait. Ez tehát azt jelentené, hogy a leállított rubel
elszámolású piac és a megingott belföldi piac helyett a Vasmű nem
kereshet új eladási lehetőséget Nyugat-Európában. A Vasmű ezért
többek között iráni, egyiptomi és algériai szállításait szeretné
felfuttatni. (MTI)
1990. június 3., vasárnap 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|