|
|
|
|
Japán gépkocsik - spanyolországi korlátozások
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti
Madrid, 1989. szeptember 22. péntek (MTI-TUD) - Spanyolországban szigorú korlátozó intézkedésekkel szabályozzák a japán gépkocsik eladását, miközben az érdeklődés a távol-keleti járművek iránt rohamosan növekszik. Az idén összesen 5000 japán autó hispániai eladását engedélyezték és a megkötések hasonlóak a francia, olasz, vagy brit tilalmakhoz. Az 1988. évben eladott 3000 darab a megelőző évhez képest száz százalékos forgalomnövekedést jelentett és a spanyol autógyártók joggal tartanak a japán térhódítástól.
A drákói korlátozások ellenére jelenleg 40 modellt forgalmaz Spanyolországban kilenc japán cég. Rendkívül fejlett műszaki szinvonal, kiváló minőség és - a vámok miatt - aránytalanul magas ár jellemzi a japán autókat Spanyolországban. Népszerűségük titka abban áll, hogy a ,,különleges,, autók ritkák és eltérnek az errefelé elterjedt modellektől. A szervíz szolgáltatások viszont elriasztják a vásárlókat. Kizárólag a Nissan cégnek van országos ellátó hálózata, százötven műhely révén, s ezt is a barcelonai gyártelep építette ki. A Jaenban gyártott Suzuki száz, a Toyota hatvan telepet tart fenn, a többi cég 20-25 szervízállomást üzemeltet. A Nissan legkeresettebb modellje a terepjáró Patrol, amely Barcelonában készül. Ebből a típusból tavaly a világpiacon 19347 darab kelt el, Hispánia részesedése közel 11 ezer volt. A hazai gyártó megjelenése nyomán a Nissan nem számít japán import-terméknek és a korlátozások sem vonatkoznak rá. A Mitsubisi három évi garanciát kínál a vevőknek tekintet nélkül a lefutott kilométer mennyiségre és hat évig vállal felelősséget a kocsiszekrény rozsdamentességéért. A spanyol gépkocsi forgalmazók egyébként más európai országbeli cégekhez hasonlóan 1994-ig szeretnék fenntartani a japánokat hátrányosan érintő korlátozásokat.+++
1989. szeptember 22., péntek 12:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|