|
|
|
|
Magyar-izraeli diplomáciai kapcsolat - izraeli visszhang (2. rész)
|
A jeruzsálemi rádióban több szakértőt is megszólaltattak az esemény hátterének felvázolására, lényegében két kérdésre koncentrálva: miért most került sor e lépésre, illetve mennyiben lehet azt ,,jelzésértékűnek,, tartani. A gyors értékelések szerint a hatnapos háborút követően a Szovjetunió és (Romániát kivéve) az európai szocialista országok az Izraellel szembeni nyomásgyakorlás lehetőségének tartották a diplomáciai viszony megszakítását, amellyel elérhető a kívánt rendezés. Ez nem következett be, viszont Egyiptom hivatalosan is békét kötött Izraellel, más arab országok pedig - ha a nyilvánosság előtt tagadva is - nemhivatalos kapcsolatokat tartanak fenn a zsidó állammal. Ilymódon a szocialista államok meglehetősen peremre szorultak a közel-keleti politikai folyamatok befolyásolásában, ráadásul gazdasági károkat is szenvedtek. Számos szocialista országból nagy létszámú zsidó közösség érkezett már korábban Izraelbe - a rokoni kapcsolattartás humanitárius feladata is nagy nehézségekbe ütközött - azaz az élet megmutatta, hogy a kormánypolitika bírálata ellenére a kapcsolattartás nélkülözhetetlen. Sőt általa csak erősödhet a kölcsönös bizalom, ami visszahat a ,,nagypolitikára,, is - szólt az értékelés summázata. A ,,jelzésértéket,, illetően a kommentárok igen bizakodóak voltak, elsősorban az újonnan létrejött lengyel kormány részéről várnak hasonló lépést. Emlékeztettek a tényre, hogy egy-másfél éve már tapasztalhatóak a nyitás kisebb-nagyobb jelei: művészek, írók, újságírók megszaporodott látogatásai. A Szovjetunióban izraeli konzuli küldöttség tartózkodik, Lengyelországban pedig érdekképviselet működik. Tehát vannak előzmények, amire támaszkodni lehet - a kérdés az, hogy ezen országok belső fejlődése és persze a nemzetközi viszonyok alakulása mikor teszik lehetővé a továbblépést. Ezután amúgy zárójelben közölte a jeruzsálemi rádió: Ausztria úgy döntött, hogy izraeli diplomáciai képviseletének szintjét ügyvivőire szállítja le. Izrael vezetése a kétoldalú kapcsolatokon túl nemzetközi szinten is élénk kampányt folytatott és folytat Kurt Waldheim osztrák államfő ellen a II. világháború idején elkövetett állítólagos háborús bűnei miatt. +++
1989. szeptember 18., hétfő 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|