|
|
 |
|
 |
- Interjú Mécs Imrével - 4. folyt.
|
- Tavaly - ha a statisztikák nem csalnak - Magyarországon több
pénzt fordítottak a ráfizetéssel működő vállalatok támogatására,
mint tavalyelőtt. Ahelyett, hogy ezeket a hatalmas összegeket eleve
a jövő munkanélkülijének átképzésére fordították volna, és olyan
iparok alapjainak a lerakására, amelyek hasznot hoznak, esetleg
valutát. Hasonlóképpen a magánszektor is sorvad, gyengült tavaly a
tavalyelőttihez mérve. Mindezek kínos statisztikák, amelyek esetleg
azt bizonyíthatják, hogy az egész átalakítási folyamattal valami baj
van. Erről mi a véleményed?
- Egyetértek vele. A mélyében az van, hogy az ipari lobbyk, azok
összefonódva a pártvezetéssel és a politikai elittel teljes
mértékben nem csak konzerválják ezt a beteg rendszert. Lám még az
állami támogatásokat növelni is tudták, holott a kiadott
kormányjelszó és iníciatíva, hogy a veszteséges vállalatok
támogatását le kell csökkenteni. Megszületett a csődtörvény - de nem
hatékony, nem mennek csődbe a vállalatok, nem számolják föl őket -
holott az lett volna a cél.
Rendkívül rossz a gazdasági struktúra. Hatalmas,
monopolhelyzetben lévő vállalatok vannak, amelyek elavult
technológiával 15-20 éves konstrukciókat gyártanak - főleg a KGST-
piacokra. Ezeknek az igazgatói és a vállalati tanácsai és a munkásai
is abban érdekeltek, hogy a rossz struktúra - a közösség számára
elfogadhatatlan ráfizetéses struktúra - fennmaradjon. Az országnak,
a közösségnek az a célja, hogy ezeket a struktúrákat szétverjük, és
új hatékony struktúrák jöjjönek létre. De látjuk, hogy minden egyes
prédikáció ellenére, amit a kormány tett az elmúlt két évben, annak
ellenére növekedett a támogatásuk mértéke, és nincs más mód, mint
radikális tulajdonos változással és radikális kormányintézkedésekkel
ezt a lobbyzást megszüntetni. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|