|
|
 |
|
 |
Az ejtőernyős párttitkárok felfelé szállnak
|
München, 1989. szeptember 10. (SZER, Világhíradó) - Miközben a
MSZMP továbbra sem hajlandó kivonulni a munkahelyről, egyre több
függetenített üzemi párttitkár pottyan - ejtőernyősként - az
eddiginél magasabb beosztásba. Egy ilyen esetről fejti ki véleményét
Gadó György budapesti jegyzetében.
- Reggel hétkor zalaegerszegi telefonhívás ugrasztott fel. A
Szabad Demokraták Szövetsége helyi csoportjának egyik tagja ajánlott
figyelmembe egy hírt. A Tungsram ottani gyárában új állást kreálnak
az eddigi párttitkár számára. Ő lesz a személyzeti, a munkaügyi és a
jogi osztály, valamint a rendészet nagyfőnöke. És ha ez így lesz ott
- mondta informátorom - akkor bizonyára hasonlóképpen lesz a
vállalat más gyáraiban is. Eszerint tehát előfordulhat, hogy az
ejtőernyősök föfelé szállnak. Igaz nagy útat nem kell megtennie az
egerszegi Tungsram párttitkárának, de ahová e rövid emelkedővel
kerül, épp elég fontos magaslat. Onnan ezentúl munkaköri
beosztásánál fogva ellenőrizheti a vállalat dolgozóit, akiket eddig
politikai tisztségéből, párttitkári szavával tarthatott kordában.
Azok épp úgy - ha nem méginkább - kiszolgáltatottjai lesznek, hiszen
ki mondhatná meg, hogyha a neki alárendelt személyzetis elbocsát,
vagy a munkaügyis kedvezőtlen elbánásban részesít valakit, akkor
ebben mennyire van szerepe az illető politikai beállítottságának.
Újabb mozzanat ez abban a lassan kirajzolódó tendenciában, amelynek
a lényege: vagyonban és emberekben gazdasági poziciókba, üzleti
területre menteni át a hatalmi monopóliumától megfosztott párt
erejét, hogy azután kedvező fordulat esetén ismét visszatérhessen a
politika területére.
Nem látom azonban be: miért kellett olyan vállalatnál mint a
Tungsram - amely immár túlnyomólag nyugati érdekeltségeké - szabad
teret nyitni ezekhez a kommunista manőverekhez. És ettől az egy
esettől eltekintve általában is érthetetlen számomra: miért kell oly
féltő gondoskodással bánni a pártapparátus embereivel? Akinek
szakmája van dolgozzék ezentúl abban. Akinek meg nincs és nem túl
idős, tanuljon meg valami hasznos tevékenységet. (folyt.)
1989. szeptember 10., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|