|
|
|
|
Az MDF debreceni elnökségének állásfoglalása az MSZMP- kongresszus helyi küldötteinek megválasztásáról (OS)
|
1989. szeptember 10., vasárnap - Szervezetünk elnöksége részéről a küldöttválasztás eredményének és országos visszhangjának ismeretében az alábbiak közlését tartjuk szükségesnek. Végtelenül sajnálatos, hogy megyénk, illetve Debrecen városa immár évek óta szinte mással sem hívja fel magára az ország közvéleményének figyelmét, mint súlyos jogi, erkölcsi botrányokkal, vagy kétes értékű szenzációval. Ezek a szűkebb hazánk országos megítélését alapvetően befolyásoló esetek mind kizárólag a monolit párthatalomhoz, annak helyi megtestesítőihez kötődnek. A sokéves tapasztalatból leszűrődött kételyeink mellett is érdeklődéssel vettük tudomásul, hogy a megoldatlan - és általa megoldhatatlan - feladatok kereszttüzébe került MSZMP egy ideje reformot, megújulást, megtisztulást hirdet, és ezt véghezvinni alkalmasnak látszó vezetőkkel lép a politikai porondra. Az a tény, hogy Pozsgay Imrét a debreceni MSZMP-tagok nem választották kongresszusi küldötté, nem önmagában a jelölt személye miatt sokatmondó számunkra. Mint egy független, demokratikus szervezet tagjai, az MSZMP belügyének tekintjük személyi döntéseit, hiszen magunk sem tűrnénk el ilyen beavatkozást. Kötelességünk azonban egy személyi döntés körülményeit, okait, politikai következményeit felelősen mérlegelni. Ennek alapján pedig legszögezzük: ezt a döntést jelzésértékűnek tekintjük arra vonatkozóan, hogy a városi MSZMP-tagság jelentős része nem értette meg a váltás, a változtatás szükségességét, úgyanígy az általuk legitimált párthatalom vezetésének egy része sem, sőt képes arra, hogy elkerülhetetlen politikai döntések teljes értékű meghozatalát megakadályozza, felidézve ezzel egy minden józanul gondolkodó ember által elutasított hatalmi mechanizmus visszatérésének lehetőségét. Mindez megnöveli szervezetünk felelősségét a városi közélet, közgondolkodás formálásában, rámutat működésünk szükségességére. Fokozott figyelemmel kell törekednünk a diktatúrából a demokráciába való békés átmenet akadályainak elhárítására. S ha ezt nem tesszük meg mindnyájan, Debrecen éppúgy leszakad Magyarországtól, mint hazánk Európától. A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének elnöksége (OS)
1989. szeptember 10., vasárnap 18:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|