|
|
|
|
"Történelmi" tanácskozás a Villányi úton
|
----------------------------------------- München, 1989. szeptember 2. (SZER, Világhíradó) - Gadó György budapesti jelentése: Budapesten a kommunista pártoktatás egyik legnagyobb műhelyéül szolgáló Villányi úti épületben ma reggel 9 óra óta tizenegy szekcióban tanácskoznak az MSZMP reformköreinek a képviselői. Mintegy 360 küldött van jelen, a meghívottak és a megfigyelők száma további száz, és minden csoportban igen élénk a vita. A legnagyobb érdeklődést az a kérdés keltette fel, hogy milyen legyen a megújult vagy az új párt, de sokan választották közreműködésük szinteréül a helyzet értékelésével és a választások ügyével foglalkozó szekciót is. A fővárosi rendezők nevében elsőként szóló Széchenyi Tibor figyelmeztette a küldötteket: csak rajtuk múlik, hogy a tanácskozás történelmi jelentőségűvé váljék. Ez nem is túlzás, ha meggondoljuk, hogy nem kis részben épp e konferencia sikerétől függ, vajon győz-e a reformszellem az MSZMP-ben, és ha győz, ez mennyire lesz mélyreható és valóságos győzelem. Sok múlik azon az ország legközelebbi jövője és a társadalom sorsa szempontjából, mennyire képes megfelelni a kor feladatainak az a párt, mely még mindig a legnagyobb és legtöbb embert tömörítő szervezet, politikai erő az országban. Kétségtelen, hogy a reformkörök legutóbbi szegedi tanácskozása óta a pártbeli reformmozgalom elért egyet-mást. Van platformja, és elismert jog a reformkörök horizontális és regionális szervezkedése. Egy-két megyében sikerült áttörést elérniük, s hatásuk mutatkozik meg abban is, hogy a pártvezetés kénytelen volt pártkongresszust összehívni és az elé olyan dekumentumokat terjeszteni, amelyekben a reformkörök eszméi több ponton megjelennek. A reformmozgalom immár nemcsak üzenget a pártvezetésnek, hanem hozzálátott, hogy saját kezébe vegye az új párt megteremtését. Következetes képviselők tisztában vannak azzal, hogy ez az új párt nem adhat otthont mindekinek, még ha lesz is platformszabadság benne. Ebben az értelemben a pártszakadás bizonyos, elkerülhetetlen, sőt kívánatos is, csak az a kérdés kiknek kell távozniuk a pártból. (folyt.)
1989. szeptember 2., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|