|
|
|
|
Erdélyi körök országos tanácskozása Szegeden (1. rész)
|
1989. szeptember 2., szombat - A romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, egyszóval nemzetiségi létét fenyegető diszkriminációja az úgynevezett Ceausescu-féle ,,aranykorszakban,, felgyorsult és a központi vezetés által irányított, előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlik - jelentette ki Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a magyarországi erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán. A kétnapos rendezvény megnyitóján, szombaton délelőtt a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy az utóbbi években a féktelen magyar-ellenesség már nyíltan is a hivatalos politika szintjére emelkedett. Egy újabb, a szocialista országokban példa nélkül álló elem is felmerült a kétoldalú viszonyban: a burkolt katonai fenyegetés. Erre a magyar kormányköröknek higgadtan, de határozottan kell reagálniuk. Minden higgadtság és tárgyilagosság mellett sem érhető ugyanakkor - hangoztatta Szűrös Mátyás -, hogy miért várja a magyar hadsereg vezetése magyarországi látogatásra azt a román vezetői (családi) klánhoz tartozó tábornokot, aki beszédeiben és a hírhedt ,,Erdélyi ősi román föld,, című könyvében nyíltan uszít a magyarság ellen, és a legalpáribb hangnemben sértegeti a magyar népet, annak vezetőit. Meg kell végre egyes magyar vezetőknek érteniük - jelentette ki az előadó -, hogy az önáltatás, a korábban gyakorolt szemérmes magatartás csak ront a helyzeten. Hiszen az elmúlt évek struccpolitikája is oka a mai siralmas helyzetnek.
A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a magyar-román viszony javulása alapvető érdekünk. Nem mondhatunk le a kétoldalú tárgyalások nyújtotta lehetőségekről, de illúziókat nem táplálhatunk. A nyilvánosság az egyedüli kényszerítő erő. Az erdélyi magyarság nagy erőforrása a nemzetnek, s minden erdélyit ért sérelmet a nagy nyilvánosság előtt kell szóvá tenni. A menekült-kérdésben még sok a tennivaló, ezek között említette Szűrös Mátyás a kormány hamarosan létrejövő Nemzetiségi Kollégiumát, az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság megalakításának szükségességét, továbbá azt, hogy elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény felmondása Romániával. Az állampolgársági kérelem ügyintézését is egyszerűsíteni kell. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|