Rendszerváltás és az MTI

	NSZK: kormánynyilatkozat, megemlékezés - 1939. szeptember 1. (2. rész)
A németek nevében és a németek keze által rettenetes gaztetteket követtek el a lengyel nép ellen - mondotta, s felidézte: az NSZK-ban sokan ma már nem is tudják, hogy a lengyel földön létrehozott német megsemmisítőtáborokat a lengyel elit módszeres kiirtására is szánták. A Lengyelországgal való kölcsönös jobb megértés irányában tett útmutató lépésnek nevezte a Willy Brandt egykori szociáldemokrata kancellár által 1970-ben aláírt varsói szerződést, amelynek betűjéhez és szelleméhez - mint hangsúlyozta - az NSZK a jövőben is tartja magát. Ugyancsak fontos tényezőként üdvözölte a nyugatnémet és a lengyel katolikusok közös évfordulós nyilatkozatát, amelynek aláírói - közöttük Tadeusz Mazowiecki új lengyel kormányfő - Lengyelország nyugati határainak tartós szilárdságát hangsúlyozták. Kohl kormánynyilatkozatában külön jókívánságait tolmácsolta a varsói kormányfőnek, sikert kívánva nehéz munkájához. Ötven év múltán elérkezett az ideje a két nép végleges kibékülésének - jelentette ki, s a jelenlegi lengyelországi társadalmi nyitást jelentősnek mondotta a két nép közeledése és megbékélése szempontjából. Ennek feltételeként megemlítette a teljes igazság kimondását is. Ezen azt a körülményt értette, hogy a háború végén több mint kétmillió német polgári személy vesztette életét a régi országrészből való menekülés és elűzetés közben. A kancellár - a németek különleges felelősségét hangsúlyozva a Lengyelország ellen indított náci fajirtó és megsemmisítő hadjáratban - megbélyegezte a Hitler-Sztálin paktumot is. Az akkori megállapodásokkal - mondotta - szégyenletes módon semmibe vették Lengyelország, a balti államok, Finnország és Románia függetlenségét és területi integritását, s így a nemzetközi jog, nem utolsósorban az önrendelkezési jog elleni eme merényletet semmi nem igazolhatja. Az NSZK minden fenntartás nélkül elítéli e paktumot és az utána következő erőszakos cselekményeket. Számára az akkori megállapodások nem jogérvényesek, s ez azt is jelenti, hogy a szerződésből magából és a csatolt megállapodásokból nem eredeztethető a nemzetközi jog német birodalom és a Szovjetunió által történt megsértéseinek semmiféle igazolása. Két diktatúra cinikusan összejátszott, s az egyik közülük örökre elpuszult a saját maga által kirobbantott világégésben. A Szovjetunió azonban jelenleg - 36 évvel Sztálin halála után - az új gondolkodás jegyében a kritikus önvizsgálat fájdalmas folyamatának szakaszában tart. (folyt.) 1989. szeptember 1., péntek 14:50
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »