|
|
|
|
Japán segítségnyújtása Magyarországnak
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 24. péntek /MTI-tud./ - A japán kormány kész az Export-Import Bankon keresztül hitellel finanszírozni különböző magyar fejlesztési programokat, így a Suzuki-beruházást is. Ezzel elhárulnak a jelentősebb magyarországi japán beruházások pénzügyi akadályai, amennyiben magyar részről ilyen beruházási igényeket megfogalmaznak. Emellett a távol-keleti ország arra is kész, hogy kívánságra külkereskedelmi és beruházási garanciát adjon Magyarországnak - egyebek között ezeket az elvi lehetőségeket tartalmazza az a japán segítségnyújtási csomagterv, amelyet Magyarország és Lengyelország támogatására szán a tokiói kormány. Az állásfoglalást egyidőben hozták nyilvánosságra pénteken Tokióban és a 24-ek brüsszeli tanácskozásán.
A japán kormány döntését elöször Morijama Majumi, a kormány szóvivője ismertette, majd annak részleteiről tájékoztatást adott a nemzetközi sajtó számára Osima Kenzo, a külügyminisztérium segélypolitikai osztályának a vezetője. A Lengyelországnak nyújtandó támogatásról a szakértő elmondta, hogy 150 millió dolláros szabad felhasználású hitelt nyújtanak, gyorssegélyként, a zloty stabilizálására. A hitelt 25 év alatt kell visszafizetni, kamatlába nem éri el a három százalékot és a törlesztést csak hét éves várakozási idő után kell megkezdeni. A hitel folyósításának azonban előfeltétele, hogy a Nemzetközi Valutaalap a lengyel kormánnyal megállapodásra jusson az ország gazdasági szerkezetének az átalakítási tervére vonatkozóan. A magyar hitelfelhasználásnak nem előfeltétele az IMF-fel való megállapodás, de természetesen a visszafizetés feltételei is mások. Önmagában az utóbbi tény is bizonyítja, hogy a magyar és a lengyel gazdaság helyzetét alapvetően különbözőnek tartja a tokiói kormány. Erre utal az is, hogy a Lengyelországnak szánt élelmiszer-segély - amelynek a keretösszegét nem hozták nyilvánosságra - egy részét a Magyarországtól devizáért vásárolt gabona képezné, közölte Osima Kenzo. A japán kormány ezen kívül különböző technikai kérdésekben, szakemberképzésben és környezetvédelmi projektek finanszírozásában is szerepet vállal a két ország támogatásaként, azonban ennek a részletein még dolgoznak. +++
1989. november 24., péntek 13:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|