|
|
|
|
Kohl beszéde a CDU kongresszusán 1.
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bréma, 1989. szeptember 11. hétfő (MTI-tud.) - Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hétfőn délelőtt pártja 37. kongresszusának megnyitásaként megindítónak és felkavarónak nevezte azoknak a keletnémet menekülteknek az érkezését, akik a magyar kormány döntése alapján - óhajuknak megfelően - Magyarországról kiutazhattak az NSZK-ba.
Megragadta az alkalmat arra, hogy az NSZK vezető pártja kongresszusának fórumán ismét köszönetét nyilvánítsa Magyarországnak. Tudjuk, hogy mivel tartozunk Magyarországnak, amiért lehetővé tette német honfitársaink kiutazását - mondotta. Kohl szívélyesen üdvözölte a menekülteket, de - mint kijelentette - mostani gondolatai nemcsak feléjük, hanem az NDK-ban maradtak felé is szállnak, mert az NSZK senkit nem óhajt felszólítani hazája elhagyására. Ez éppúgy nem lehet egy ésszerű Németország-politika célja, miként hibás lenne az az illúzió is, hogy az emberek beletörődnek helyzetükbe, a szabadság hiányába. Az NDK problémáit csakis ott, magában az NDK-ban lehet megoldani. A CDU elnöke a több mint 7OO küldött jelenlétében ugyanakkor elutasította azoknak a külföldiek beáramlásával szemben állást foglalóknak a véleményét, akik - mint megfogalmazta - az NSZK-ban a német történelem napos oldalát nézve lenézőleg nyilatkoznak még az NDK-ból érkezőkről is, s kizárólag a gazdasági boldogulás, gyarapodás szándékát tulajdonítják nekik. Ezeket a keletnémeteket más készteti hazájuk elhagyására. Például az, hogy Lengyelországban, egy másik szocialista országban immáron egy elkötelezett katolikus is lehet miniszterelnök, vagy az, hogy az osztrák-magyar határon átvágják a szögesdrótot, sőt, hogy a Szovjetunióban szabadon beszélhetnek a sztálinizmus nyomasztó örökségéről. A bonni Németország-politikának az alapja az, - mondotta Kohl -, hogy a haza megosztottságát az európai megosztottság keretében, a nyugati dinamikus fejlődés és a keleti reformfolyamat alkotó összekapcsolása útján kell meghaladni. Az NSZK ezért támogatja keleti szomszédai reformmozgalmát, ezért számíthatnak segítségére elsősorban a lengyelek és a magyarok. A demokráciához vezető nehéz útjukon megérdemlik rokonszenvünket - jelentette ki. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő 14:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|