|
|
|
|
Bányásznapi ünnepség Ajkán
|
1989. szeptember 2., szombat - Nem volt felhőtlen a bányásznapi ünnepség a Veszprémi Szénbányák Vállalatnál, holott a céget a magyar szénbányászat biztonságos, nyugodt szigeteként emlegetik. Ez a vállalat megőrizte, sőt növelte nyereségét évről évre, ennek ellenére a bányászokat aggasztja a jövőjük. Ennek adtak hangot az ajkai bányászok szombati ünnepségükön, amelyet a várossal szomszédos parkerdőben tartottak. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes a kormány nevében köszöntötte a szénbányászokat. Hangoztatta: a kormány kötelességének érzi, hogy lehetőséget teremtsen a boldoguláshoz azoknak, akiket közvetlenül érint a szerkezetváltás, akiknek munkahelyet, vagy szakmát kell változtatniok. A kormány lehetőséget akar adni, de kész helyzetet nem tud teremteni számukra. Ez a kényszerű változás azonban nem érinti a teljes bányászatot. A gazdaság egészére vonatkozóan azt hangoztatta a miniszterelnök-helyettest, hogy olyan reformokat akar a kormány, amelyek hatására nagyobb értéke lesz a teljesítménynek, az emberi tartásnak, s erősödhet a család összetartó szerepe.
Járfás László, az ajkai bányaüzem igazgatója arról szólt, hogy támogatják a kormány törekvését a veszteséges termelést felszámolására. Véleményük szerint sem szabad engedni, hogy a gazdaságtalanul üzemelő vállalatotk magukkal rántsák az eredményeseket. Ám az ajkai bányászokat erősen foglalkoztatja a jövő is, mert a szénmedence készlete kifogyóban van, az utánpótlást adó Ajka II. lelőhely megnyitására pedig még nem született döntés. Ezért mielőbb választ kérnek, milyen jövőre számíthat a most 30 éves ipari város, új bányával, vagy anélkül. Az ünnepséget követően Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes megtekintette az Ajkával szomszédos egyik bányász lakótelepen azt a 18 lakásos épülettömböt, amelyet az Erdélyből ideérkező bányászoknak újítottak fel. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|