|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az FSZDL sajtótájékoztatója (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A SZOT kivonulásával kapcsolatban rámutatott: úgy tűnik, a SZOT nehezményezi az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal által képviselt álláspontot, miszerint társadalmi szervezetek nem állíthatnak jelöltet a választásokon. Ugyanakkor a háromoldalú tárgyalásokon az is kiderült, hogy a SZOT nem vétózhatja meg a megállapodásokat, ha jelöltállítási követelése nem teljesül. Amikor ez világossá vált, a SZOT felfüggesztette részvételét, hogy így próbáljon nyomást gyakorolni a tárgyalások részvevőire. A pécsi bányászdemonstráció kapcsán Bruszt László hangsúlyozta: miként azt már az FSZDL a húsáremelés elleni akciónál is kifejtette, a demokratizálási folyamatot és a gazdasági átalakulást is veszélyezteti az, ha a szakszervezetek nem a garanciák követelését tartják fontosnak. Az FSZDL szerint a szakszervezetek számára az egyetlen helyes politika, ha az előzetes megállapodásokon garanciákat szereznek a kormánytól arra, hogy a gazdasági válság és a szerkezetátalakítás terhei ne a dolgozókra háruljanak. A független szakszervezetek ezzel ellentétesnek tartják azt a törekvést, amely áremelések elleni különböző akciókkal, szociálisan demagóg jelszavakkal próbálja elleplezni azt, hogy a garanciák kiharcolásakor nem járt el kellőképpen. Konkrétan: a SZOT tavaly belement a 6 százalékos reálbércsökkentésbe, s mivel ez a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben megvalósult, látva a feszültségek növekedését, szociális demagógiával menekül előle. A pécsi bányászdemonstráción való felszólalásokból az FSZDL azokkal ért egyet, amelyek azt hangsúlyozzák: elfogadhatatlan, hogy a bányászok utólag tudják meg, milyen döntéseket hoznak róluk, és ennek a problémának a kezelését tárgyalásokkal próbálják majd elérni - mutatott rá Bruszt László. Forgács Pál, az FSZDL tanácsának tagja azt hangsúlyozta, hogy a liga felfogása szerint a sztrájk a végső fegyver a munkavállaló kezében. Csak olyan esetben szabad élni vele, ha valóban bebizonyosodott, hogy tárgyalásos úton nincs remény a célok elérésére. (MTI)
1989. augusztus 31., csütörtök 18:33
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|