Rendszerváltás és az MTI

	A dél-alföldi élelmiszergazdasági tanácskozás (1. rész)
1989. január 27., péntek - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye élelmiszergazdasági együttműködésének lehetőségeiről tanácskoztak pénteken Békéscsabán a négy alföldi megye vezető szakemberei. Megállapították: a térségnek, a települések egész sorának jövője függ a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól, hisz az Alföld e részén a gazdasági teljesítmény hatvan százalékát nyújtja ez az ágazat. Az országban fölvásárolt növénytermesztési és állattenyésztési eredetű áruk 35 százaléka származik e térségből, így az itteni élelmiszergazdaságnak az egész ország ellátásában fontos a szerepe. Miközben az itt élők erejüket meghaladó teljesítményt nyújtanak, az életszínvonaluk az országos átlag alatt van - hangoztatták a tanácskozáson. Az élelmiszerágazat érdekei egyébként is nehezen, vagy egyáltalán nem fogalmazódnak meg. A négy megye vezető szakemberei sürgetik külön agrárkamara létrehozását, hiszen az végre összefoghatná a tsz-ek, az állami gazdaságok, a kisgazdák és a feldolgozóipar érdekeit. Mint az eszmecsere során kiderült, több megye is próbálkozik - anélkül, hogy tudnának egymás kezdeményezéséről - a helyi, megyeszékhelyi külkereskedelmi szervezet (intézmény, iroda) létesítésével. Óriási az igény a megyékben a külkereskedelmi tanácsadás és ügynöki munka iránt; a fővárosból szervezett külkereskedelmet a dél-alföldiek tapasztalata szerint az idő túlhaladta. A szakemberek fontosnak tartják a négy megyeszékhelyen végzett külkereskedelmi szervezőmunka összehangolását. A békéscsabai tanácskozáson sok szó esett a mezőgazdasági üzemek szükséges átalakításáról. Mint elhangzott: jónéhány tsz-vezető azt hangoztatja, hogy ,,nem engedjük szétverni a szövetkezeti mozgalmat ,,, ám tény, hogy tsz-ek sora képtelen szövetkezeti formában továbbműködni. Az átalakításokra (szakszövetkezet, bérleti rendszer, földeladás) akad jó és rossz példa is, mindenesetre abban valamennyien egyetértettek, hogy a formák sokszínűségére van szükség. Különösen a Tiszántúlon okoz gondot a tulajdonformák változatos rendszerének kialakítása, mert - mint elhangzott - a kolhoz-tipusú tsz-ből elég nehéz valódi egyéni érdekeltségre építkező formát kialakítani. (folyt.köv.) 1989. január 27., péntek 17:39
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A dél-alföldi élelmiszergazdasági tanácskozás (2. rész)
A megyeközi együttműködés több területen létfontosságú, egyben természetes - ilyen például az öntözőrendszerek kapcsolata, vagy a hagymatermesztés összehangolása. A csabai tanácskozáson a csongrádiak egyik képviselője javasolta, hogy - elsősorban Csongrád, Békés és Szolnok - hozzon létre ,,hagymaegyesülést,,. A híres a makói hagyma, ám e két szomszéd megye is jelentős mennyiségű hagymát termel, ráadásul Békés a vetőmagszaporításnak is az egyik központja. A külföldön igen keresett hagyma termelését és piaci elhelyezését a táj termelőinek közös fellépésével eredményesebbé lehetne tenni. (MTI) 1989. január 27., péntek 17:42
Vissza » A hírhez kapcsolódik »