Rendszerváltás és az MTI

	Az alternatív katonai szolgálatról (1. rész)
1989. október 2., hétfő - Az előzetes várakozásoknál jóval kevesebben, mintegy hatszázan nyújtottakbe kérelmet alternatív szolgálat teljesítésére - ez a besorozottaknak mindössze 1 százaléka. Közülük 500-an a polgári szolgálatot választották, a többiek pedig fegyver nélkül kívánnak szolgálatot teljesíteni - közölte a Honvédelmi Minisztérium illetékese azon a megbeszélésen, amelyet az Országos Béketanács rendezett hétfőn az alternatív katonai szolgálat bevezetésének első tapasztalatairól. Fehér József azt is elmondta, hogy 43 fiatal mindenféle szolgálatot megtagadott, többségük a Jehova tanúi közé tartozik. Szólt arról is, hogy a kérelmek benyújtási határideje a katonai eskü letétele volt, ezért a bevonulást követő négy hétben is volt még lehetőség másfajta szolgálatot választani. Akik ebben az időszakban éltek ezzel a lehetőséggel, azokat a kérelem benyújtását követően néhány órán belül leszerelték. A 600 kérelmező többsége egyébként a bevonulás után adta be kérelmét. A HM illetékese szerint az első elemzések alapján a kérelmezők három csoportba sorolhatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik a törvényadta lehetőséggel élve, lelkiismereti okok miatt kívánnak alternatív szolgálatot teljesíteni. A másik csoport tagjainak többsége családi, szociális okok miatt választotta a polgári szolgálatot. A harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik nyilvánvalóan ki akarnak bújni a fegyveres szolgálat alól. Vannak köztük többszörösen büntetett előéletűek is. A kérelmeket a Fővárosi Tanács, a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága által kijelölt testületeknek kell elbírálnia, a HM javaslata szerint, a teljes nyilvánosság előtt. Vita volt arról, hogy a területi hadkiegészítő parancsnokság illetékese tagja lehet-e ezeknek a testületeknek. Nógrádban ugyanis már döntöttek, hogy tagja legyen. Ezzel a tanácskozás résztvevői nem értettek egyet. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára javasolta: hivatalból ne legyen se tisztségviselője, se tagja a megyei hadkiegészítő parancsnokság képviselője a bizottságoknak, de ez nem azt jelenti, hogy ne vehetne részt a testület ülésén. Fehér József ezredes megjegyezte, hogy a HM-nek ez ellen nincs kifogása. Többen is hangsúlyozták, hogy a törvény szellemének az felelne meg, ha az alternatív szolgálatot teljesíteni kívánók kérelmét a honvédelmi igazgatástól függetlenül dolgozó bizottság bírálná el. (folyt. köv.) 1989. október 2., hétfő 17:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az alternatív katonai szolgálatról (2. rész)
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal illetékese nem tudott pontos választ adni arra, hogy milyen munkát kívánnak adni a polgári szolgálatot teljesítőknek. Csak annyi látszik bizonyosnak, hogy egészségügyi, illetve szociális területen alkalmazzák majd őket. Eltérő vélemény alakult ki arról, hogy miként lehetne a Jehova tanúit rábírni a polgári szolgálat teljesítésére, mert - mint az egyik felszólaló fogalmazott - anakronizmus lenne őket szolgálatmegtagadás miatt börtönbe zárni. Néhányuk ugyanis vállalta az új szolgálati formát, de többségük azzal az indokkal utasította el, hogy az is a katonai szolgálat egyik formája. A tanácskozás végén Barabás Miklós megállapította, hogy a parlamenti döntés ellenére az alternatív katonai szolgálat ügye valójában még nincs lezárva, hiszen számos probléma vár megoldásra a jövőben ezen a téren. Annak a reményének adott hangot, hogy a mostani megbeszélés hozzájárult a kérelmeket elbíráló bizottságok munkamódszerének kidolgozásához. (MTI) 1989. október 2., hétfő 17:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »