|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Erdélyi körök országos tanácskozása Szegeden (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 2., szombat - A romániai magyar kisebbség jogi, kulturális, egyszóval nemzetiségi létét fenyegető diszkriminációja az úgynevezett Ceausescu-féle ,,aranykorszakban,, felgyorsult és a központi vezetés által irányított, előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlik - jelentette ki Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a magyarországi erdélyi körök és egyesületek első országos tanácskozásán. A kétnapos rendezvény megnyitóján, szombaton délelőtt a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Országgyűlés elnöke beszélt arról is, hogy az utóbbi években a féktelen magyar-ellenesség már nyíltan is a hivatalos politika szintjére emelkedett. Egy újabb, a szocialista országokban példa nélkül álló elem is felmerült a kétoldalú viszonyban: a burkolt katonai fenyegetés. Erre a magyar kormányköröknek higgadtan, de határozottan kell reagálniuk. Minden higgadtság és tárgyilagosság mellett sem érhető ugyanakkor - hangoztatta Szűrös Mátyás -, hogy miért várja a magyar hadsereg vezetése magyarországi látogatásra azt a román vezetői (családi) klánhoz tartozó tábornokot, aki beszédeiben és a hírhedt ,,Erdélyi ősi román föld,, című könyvében nyíltan uszít a magyarság ellen, és a legalpáribb hangnemben sértegeti a magyar népet, annak vezetőit. Meg kell végre egyes magyar vezetőknek érteniük - jelentette ki az előadó -, hogy az önáltatás, a korábban gyakorolt szemérmes magatartás csak ront a helyzeten. Hiszen az elmúlt évek struccpolitikája is oka a mai siralmas helyzetnek.
A továbbiakban egyebek között arról szólt, hogy a magyar-román viszony javulása alapvető érdekünk. Nem mondhatunk le a kétoldalú tárgyalások nyújtotta lehetőségekről, de illúziókat nem táplálhatunk. A nyilvánosság az egyedüli kényszerítő erő. Az erdélyi magyarság nagy erőforrása a nemzetnek, s minden erdélyit ért sérelmet a nagy nyilvánosság előtt kell szóvá tenni. A menekült-kérdésben még sok a tennivaló, ezek között említette Szűrös Mátyás a kormány hamarosan létrejövő Nemzetiségi Kollégiumát, az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság megalakításának szükségességét, továbbá azt, hogy elkerülhetetlennek látszik a kettős állampolgárságról szóló kétoldalú egyezmény felmondása Romániával. Az állampolgársági kérelem ügyintézését is egyszerűsíteni kell. (folyt.köv.)
1989. szeptember 2., szombat 19:25
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Erdélyi körök országos tanácskozása Szegeden (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
A két világháború között a munkásmozgalomban erősek voltak az önálló Erdély, az erdélyi autonómia gondolatának, koncepciójának gyökerei. Azt hiszem, hogy megfelelő formában feléleszthető ez a gondolat - mondta Szűrös Mátyás. A délelőtt folyamán - Király Zoltán országgyűlési képviselő elnökletével - a résztvevők meghallgatták Tóth Juditnak, az Országos Menekültügyi Tárcaközi Bizottság képviselőjének tájékoztatóját a menekülthelyzet általános problémáiról. Délután két előadás hangzott el a menekültek beilleszkedésének és önszervezésének konfliktusairól. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök arra szólította fel a menekülteket, hogy összefogva, együtt vegyék kezükbe saját sorsuk irányítását. Az közös erőgyűjtés ugyanis társadalmi erőt is ad, s a nagyobb egység szavára jobban odafigyel az ország. Türelemre, megértésre, a jogok és kötelességek helyes arányának kialakítására intette a menekülteket és a befogadókat egyaránt. Az előadást követően drámai pillanatokat éltek át a tanácskozás résztvevői. Magnókazettáról hallhatták annak az erdélyi édesanyának a hangját, akinek fiát állítólagos borjúvágás miatt bevitték a rendőrségre, s onnan élve már nem jöhetett ki. Németh Géza református lelkész, az Erdélyi Szövetség társelnöke 12 pontban foglalta össze, mi a teendő az Erdély-ügyben. Beszélt egyebek közt arról, hogy itt az ideje az otthonmaradás programját is meghirdetni. Az erdélyi magyarokon csak akkor lehet segíteni, ha ők is akarják a túlélést. Fényi Tibor történész, a Független Menedékbizottság tagja korreferátumában kijelentette: nem fogadja el a Belügyminisztérium azon magyarázkodását, miszerint felkészületlenül érte a menekülthullám. Feltette a kérdést, ha eddig nem volt képes felkészülni a minisztérium, nincs-e más olyan szervezet, amely segítene a BM-nek, vagy átvállalná ezt a feladatot. A hozzászólók közül Banner Zoltán, a békéscsabai Erdélyi Kör elnöke az erdélyiek nevében kérte ki magának, hogy mások ítéljék meg a menekült ember döntését saját sorsáról. Mert tudják ők, hol a helyük, és mi a kötelességük. Raffay Ernő országgyűlési képviselő, a rendezvény délutáni elnöke a következő gondolattal zárta a tanácskozást: ,,A menekültügyet akkor lehet megszüntetni, ha az okait szüntetik meg,,. Az erdélyi körök tanácskozása vasárnap folytatja munkáját. (MTI)
1989. szeptember 2., szombat 19:28
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Egyszer elfogtak bennünket a határőrök, felhúzott géppisztolyt fogtak ránk. Rövid, de velős beszélgetés után utunkra engedtek. Hozzátéve, hogy onnan 300 méterre van az az erdőkiszögellés, ahol érdemes betérni, s azután csak előre... Alkonyatig maradtunk a menekülőkkel. Nem sokkal az osztrák határ előtt mi ketten kiléptünk egy földútra, és visszatértünk Sopronba, majd az éjjel BUdapestre. Eleget láttunk. Másnap éjfélkor, azaz szeptem,ber 11-én megnyílt a magyar határ a keletnémetek előtt. Ezzel kezdetét vette a kelet-közép-európai diktatúrák öszeomlása. De hát ki tudta akkor, mire vezet a határnyitás? Talán a hatalomban lévő politikusok. Horn és Németh. S főleg Pozsgay..."
SZER-hallgató telefonja:
"Irena Maria Friedrich-Kiss vagyok. Telefonszámom: Waldkraiburg 08638-84-685. Vissza tudnának-e hívni? Nagyon fontos ügyben szeretnék beszélni önökkel, magyar televízió gyártásával kapcsolatosan, ugyanis vásároltam egy magyar gyártmányú televíziót és borzalmas nagy problémám történt. Kérem szépen, amennyiben mód és lehetőség van, hogy mikor beszélhetnénk telefonon, legyenek szívesek visszahívni. Köszönettel Waldkraiburgból, Kiss Irena Maria, Königsbergerstr.5."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|