Rendszerváltás és az MTI

	Grósz és Ceausescu kapcsolata
(Kasza László) München, 1989. január 25. (SZER, Magyar Híradó) - Az Agerpress nevű román hírügynökség egy hétfői jelentése azt a látszatot keltette, mintha egy rendkívül szívélyes üzenetváltásra került volna sor Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Nicolae Ceausescu román államelnök, pártfőtitkár között. Ennek során - így az Agerpress - Grósz Károly jó egészséget és a párt élén sok sikert kívánt Ceausescunak. A hírt ebben a formában cáfolta Kimmel Emil, az MSZMP Központi Bizottsága irodájának helyettes vezetője. Helyreigazítását a hivatalos magyar hírközlő szervek kommentár nélkül közölték. Most telefonon kérdezem Kimmel Emiltől: véleménye szerint mire vezethető vissza ez a romániai - hogy úgy mondjam - tévedés? - Én a nagyon pontos tényeket szeretem. Eddigi munkámban is igyekeztem mindig szem előtt tartani. Ezért ezzel a kérdéssel kapcsolatban is egy nagyon pontos tényt, helyzetet tártam a sajtó képviselői elé. Ezért voltam kénytelen visszatérni a múlt hét vége belpolitikai, illetve részben külpolitikai eseményeihez, nevezetesen, hogy a hét végén zajlott Budapesten a szocialista országok szakszervezeti vezetőinek konferenciája. E konferencián nyolc szakszervezeti vezető vett részt. Ezen vezetők számára rendezett a SZOT egy vacsorát, amelyre meghívták Grósz elvtársat is. Grósz elvtárs ezen a vacsorán mondott pohárköszöntőt, és e pohárköszöntő keretében arra kérte a nyolc szakszervezeti vezetőt, hogy adják át üdvözletét "pártbeli főnökeiknek", tehát főtitkáraiknak. Ennyit a tényekről. - Tény viszont az is, hogy a román hírügynökség ebből a mindenkinek szóló udvarias gesztusból olyan hírt komponált, amely arra enged következtetni, hogy rendkívül szívélyes hangulat uralkodik Ceausescu és Grósz Károly között. Hogyan értékeli ön ezt, hogy egy testvérpárt sajtója, hivatalos hírügynöksége a valóságnak meg nem felelő képet fest a két párt vezetőinek viszonyáról? - Mint volt újságíró kolléga, úgy tudom minősíteni, hogy nem minősíthető. Nem tudom minősíteni a tények ilyen béli csoportosítását. Egy üdvözletből természetesen mindenki azt érti ki, amit ő akar. - Hasonlítható az ön véleménye szerint ez a - hogy óvatosan fejezzem ki én is magam - félremagyarázás a román hírügynökség részéről ahhoz a definitív hírhamisításhoz, amelynek körülbelül egy évvel ezelőtt voltunk tanúi, amikor is a román hírközlő szervek az angol királynő egy nem létező táviratát idézték, ugyancsak Ceausescu államelnökhöz. - Nem akarok most belemenni ilyen bonyolult nemzetközi összefüggésekbe ezzel kapcsolatban. Maradjunk csak szigorúan a tények pontos ismertetésénél, amelyről a magyar sajtó hírt is adott, hiszen valamennyi hét végi lap beszámolt, hogy Grósz elvtárs találkozott szakszervezeti vezetőkkel. Ez megjelent a magyar sajtóban. - Feltételezések jelentek meg időközben Nyugaton arról, hogy ezzel a valóságnak meg nem felelő közléssel a román vezetésnek az volt a célja: egyrészt rossz fényben tüntesse fel Grósz Károlyt a magyar társadalom előtt, hogy lám, ezt az embert üdvözli; másrészt, hogy jó színben tüntesse fel Ceausescu államelnököt a román társadalom előtt, hogy lám, még a magyar főtitkár is gratulált neki. - Nem tudom, kinek mi volt a célja ezzel a hírismertetéssel. Én egyet tudok, mi egyet tudunk: Grósz elvtársnak nagyon pontos, világos céljai vannak a párt programja által is meghatározottan, amely aztán a magyar és a nemzetközi közvélemény előtt elég alaposan ismert. - Köszönöm a beszélgetést. +++ 1989. január 25., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »