|
|
|
|
Környezetpolitikai Tanács - Szekeres-nyilatkozat
|
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - Holnap Budapesten megalakul a Környezetpolitikai Tanács, a szakminiszter mellett működő testület. A stúdiónkban ül Szekeres László, a Nagymaros Bizottság vezetője. Villáminterjúra kérem. - Szeretném, ha elmondanád: kaptatok-e erről bármilyen előzetes információt? - Nem kaptunk. Én három napja vagyok itt, hacsak az utóbbi három napban nem érkezett valami, ami meglehetősen furcsa lenne, de semmiféle értesítés nem érkezett. - A rádió mai adásából megtudjuk, hogy a tanácsnak 64 tagja van, 64 különböző szervezet képviselteti magát. Hogy lehetséges az, hogy ti, akik független, ámde igen jelentős környezetvédelmi munkát végeztek, nem kaptatok meghívót? - Ahogy itt olvasom a hírt erről és a hivatalos kiadványt, abban az van, hogy a Fővárosi Vízművektől a Hitelbank elnökéig nagyon sokan itt vannak. Nem tudom, a Nagymaros Bizottság szerintem az igazi társadalmi szerv, mert a társadalomból épült fel. Itt ezek, amiket még felsoroltak, nem társadalmi szervek, vagy pedig úgynevezett hivatalos társadalmi szervek. - A tanács előzetes sajtótájékoztatóján arra hivatkoznak, hogy az alternatív környezetvédő szervezetek nem voltak hivatalosan tavaly még bejegyezve. Mi erről a véleményed? - Az, hogy nem tudom, mennyire fontos itt a hivatalos bejegyzés, hogyha például Nyers Rezsővel tudtunk tárgyalni a környezetvédelem problémáiról, akkor furcsállnám, ha pont a Környezetvédelmi Minisztérium nem fogadná el a kompetenciákat, amikor nem egyszer volt már velük kontaktusunk. - A tervek szerint a tanács legalább kétszer össze akar évente ülni. Elegendő-e szerinted ez? - Úgy érzem, hogy rettentő konstruktívak és borzasztóan produktívak lesznek, mert mi hetente ülünk össze és még ez is kevés. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|