Rendszerváltás és az MTI

	Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
Megvitatta a kormány a koncessziós törvény tervezetét is, s a vita során egyértelműen megfogalmazódott, hogy a törvénnyel meg kell szüntetni azt a gazdálkodási szerkezetet, amely a nem állami gazdálkodó szervezeteket kirekesztette bizonyos tevékenységi körökből. Így a törvény hatálya alá esnek majd az állam klasszikus gazdasági monopóliumai, mint a bányászati, ásványkitermelő tevékenység, a távközlés vagy a szerencsejátékok. A koncesszió jogi formája a szerződés lesz, amelynek feltétele nyilvános pályázat kiírása. A pályázaton hazai és külföldi vállalkozók azonos feltételekkel indulhatnak majd, s a legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri el a szerződést. Az elképzelések szerint a koncesszió legrövidebb időtartama öt év, a leghosszabb pedig 35 év lenne. A szóvivő tájékoztatójából kiderült, hogy a kormányülésen foglalkoztak a diákönkormányzatok követeléseivel, illetőleg az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjának felemelésével. Mivel a diákönkormányzatok továbbra is kevésnek tartják a 3150 forintos ösztöndíjösszeget, a kormány jóváhagyta a közoktatási és művelődési miniszter javaslatát, amely szerint a jövő évre tervezett kétlépcsős támogatásemelésből előrehoznak erre az évre 10 százalékot. Egyúttal azt is jóváhagyta a kormány, hogy jövőre az első félévben a hallgatói normatív állami támogatás összegét 20 százalékkal, a második félévben pedig további 30 százalékkal emeljék. A kormány megvitatta a jövő évi költségvetés, azaz az államháztartási törvény - egyelőre még konkrét számadatokat nem tartalmazó - elvi alapjait is. Erről a szóvivői tájékoztatón Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár számolt be részletesen az újságíróknak. A jövő évi költségvetés elvi alapjául szolgáló három törvényjavaslat lényegét összegezve kijelentette: a piacgazdaságra való áttéréshez - a piac és a vállalkozók szabadsága érdekében - meg kell szigorítani az állam gazdálkodását. Hozzátette: az inflációs időszak és a piacgazdaság folyamatos kialakítása egyaránt kötöttségeket igényel. Éppen ezért a közpénzekkel való gazdálkodást a Parlament és a nyilvánosság erős kontrollja alatt kell folytatni. Ugyanakkor a gazdálkodásért az egyes tárcáknak kell viselniük a felelősséget. Ezzel kapcsolatosan az államtitkár rámutatott: helytelen álláspont lenne a társadalomban és a közvéleményben, ha a jóságos tárcák és a gonosz költségvetés ellentétének képzete alakulna ki. (folyt.köv.) 1990. november 2., péntek 14:20
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »