|
|
|
|
A mezőgazdaság a gabonatermesztés csapdájában
|
----------------------------------------------
München, 1990. augusztus 3. (SZER, Magyar híradó) - Rajki László:
Idén az eddigieknél is erősebben kísért a gabonababona, a magyar mezőgazdaság rákfenéje, a kommunista agrárpolitika csődje. Pedig néhány éve még ezt kiáltották ki a nagyüzemek sikerágazatának, parádés lovának, tartóoszlopának. Hát ilyen tartóoszlopokat alkotott a diktatúra, ennyire egyoldalúan kiszolgáltatta az országot, a parasztságot a KGST-nek, az időjárásnak, a környezetrombolásnak, a teljes bizonytalanságnak.
Amíg aránylag jól fizetett a gabona, addig a külkereskedelmi állammonopólium az exportnyereséget alaposan lefölözte, átcsoportosította az iparba, illetve a fogyasztói árak támogatására. Az agrárszektorban alig hagyott többet az egyszerű újratermeléshez szükségesnél, úgyhogy fejlesztése például az öntözés bővítésére alig maradt, ennek kárát a gyakori aszályos években - mint a mostani nagy szárazságnál - viselik a termelők.
Másrészt az olcsó szovjet olaj árát is a mezőgazdasággal fizettették meg, bagóért vesztegették el Moszkvának a búzát. Igaz, a tűzhöz közel állók kaptak valamelyest exportszubvenciót, de ezt a jelenlegi árviszonyok mellett csak egy nagyon gazdag ország engedheti meg magának. Úgyhogy hiába indokolt a termelők követelése a búza felvásárlási árának emelésére, érthető az Antall-kormány döntése, hogy a nincsből nem fordíthat újabb milliárdokat az eleve veszteséges kiviteli cikk finanszírozására. Csak sokkal világosabban kellett volna bejelenteni, indokolni elhatározását, nem fokozni a bizonytalanságot, kiskaput hagyni egy esetleges későbbi emelésre, ezzel elősegíteni a készletvisszatartást, a spekulációt. (folyt.)
1990. augusztus 3., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|