|
|
|
|
A munkásőrség szóvivője a kormánydöntésről
|
1989. október 17., kedd - Csalódás és megértés egyaránt tapasztalható a munkárőrök között - mondotta az MTI munkatársának kérdésére Borzák Lajos a testület szóvivője azt követően, hogy a kormány úgy döntött: javasolja a munkásőrség megszüntetését. A szóvivő hozzátette: a munkásőrök reagálása természetes, hiszen összeforrott közösséget alkotnak, amelytől nem szívesen válnak meg, azt pedig majd a történelem igazolja vagy elveti, hogy helyes volt-e a kormány állásfoglalása. Hangsúlyozta: a munkásőrök 32 éven át törvénytisztelő emberek voltak, s abban minden állampolgár biztos lehet, hogy bármilyen döntést is hoz a Parlament, azt a munkásőrök végrehajtják. Az más kérdés, hogy milyen érzésekkel.
A szóvivő szólt arról is, bizonyos benne, hogy ha a Parlament elfogadja a honvédelmi miniszter törvényjavaslatát, sokan vállalják majd a szolgálatot az önkéntes területi véderőben, bár bizonyára jelentős részük végleg befejezi ilyen jellegű tevékenységét. Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen körülmények között őrzik a munkásőrök fegyvereit, a szóvivő elmondta: azok központi tárolásban vannak és megerősített őrség vigyáz arra, hogy senki se juthasson hozzájuk. Borzák Lajos elmondta azt is, hogy a munkásőrség fennállása óta 12 milliárd forint állami támogatást kapott, jelenlegi vagyona pedig mintegy 11 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy 32 éven át lényegében egy milliárdot költött. Ennek az a magyarázata, hogy a munkásőrök több milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek, nincs egyetlen olyan létesítményük, amelynek megépítésében ne vettek volna részt. Végezetül arról szólt, hogy a testület összesen 91 ingatlannal rendelkezik; ezek hasznosításáról a kormány várhatóan az év végéig dönt. (MTI)
1989. október 17., kedd 14:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|