|
|
 |
|
 |
- Magyar belpolitikai helyzet - 9. folyt.
|
Itt valahogy az az érzésem, hogy nem arról van-e itt szó, hogy
egy kicsit az ellenzék érdeke is volt az, hogy az MSZMP
reformszárnya most ezt a sikert fel tudja mutatni a kongresszus
előtt.
- Én ezzel nem értek egyet. Ez a siker ez egy fél évvel, vagy
egy évvel ezelőtt indokolt lett volna, ezért vállveregetés járt
volna. Megmondom őszintén, a megállapodás engem csalódással töltött
el. Nem igazán látom mi érdeke fűzőtött ehhez a megállapodáshoz az
ellenzéknek. Nagyon sok negatívumot lehet felsorakoztatni. Nagyon
sokat lehetett olvasni, hallani arról, hogy az ellenzéken belül az
Ellenzéki Kerekasztalon belül megosztottság van. Ez most sajnos
manifesztálódott.
A Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége
és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nem írta alá a
megállapodást, bár mint mondottad, nem is gátolta azt. Nem vétózta
meg. Ez mindenesetre nagyon szép és tisztességes álláspont, de
lényegében azt látjuk, hogy ez nem az ő álláspontjuk. A kerekasztal
többi résztvevője az ellenzék részéről viszont aláírta. És nem
igazán látom, hogy mi érdeke fűződik a parlamenti választásokig
ahhoz, hogy miután az Elnöki Tanács most megszűnik, most egy erős
köztársasági elnököt választanak.
- Hát az, hogy erős, az még egyáltalán nem biztos.
- Ha meg gyenge, akkor meg pláne.
- Igaz. Most itt rátérhetünk talán az egyik legérdekesebb,
legizgalmasabb kérdésre, a köztársasági elnök intézményére. Itt
valóban az embernek az a benyomása, hogy a ló elé fogták a szekeret.
Az az álláspont érvényesült - természetesen az MSZMP álláspontja -,
hogy már idén megválasszák a köztársasági elnököt népszavazással. A
lényeg az, hogy a parlamenti választások előtt. Tehát a létrejövő
parlament egy kész ténnyel találja magát szemben: egy megválasztott
köztársasági elnökkel. (folyt.)
1989. szeptember 21., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|