|
|
|
|
- Válasz hallgatóknak - 1. folyt.
|
Ami a menekült kifejezést és a keletnémetek valamint a magyarok közötti párhuzamot illeti, a különbséget egyetlen példával szeretném megvilágítani: a szabad utazás joga - emberi jog. A magyarok újabban, hála istennek, utazhatnak, a keletnémetek - nem. A fő probléma most is az, hogy Budapest megállapodást kötött Kelet-Berlinnel, miszerint a Magyarországon tartozkodó keletnémeteket nem engedi kiutazni Nyugatra. Ez a megállapodás és a helsinki megállapodás, amelyeket Magyarország - nota bene, az NDK is - aláírt, kizárják egymást. Ez tulajdoképpen Budapest dilemmája. Mert ha kiengedi a keletnémeteket, az NDK-val kötött megállapodást, ha viszont nem engedi ki őket, a Helsinki megállapodást szegi meg. Arról nem is beszélve, hogy nem csak az emberi jogok, a szabad utazási jog, hanem az emberiesség gyakorlata ellen is vét. A hallgatónk a TV műsorára hivatkozik, nos én is a TV-ben láttam a kiutazásra várakozó főleg fiatal gyermekes családokat. Ezekután azt, hogy menekültnek nevezi valaki őket vagy sem, hallgatónkra bízom. Végül a kérdés. Mit fizet, vagy ajánlott fel Bonn Budapestnek a keletnémetekért? Ezt a kérdést a nyugatnémet sajtóban is feszegették, és hogy ismét a TV-re kell hivatkozzam. Az osztrákok 2-es műsorának klubestjén Voith nyugatnémet szociáldemokrata politikus közölte, hogy egy vasat sem. Ez nem adok-veszek, hanem humanitárius kérdés. Persze hozzátenném: gazdasági támogatásról való döntés esetén bizonyára másként ítélnek meg Bonnban is egy olyan országot, amely humánus magatartást tanúsít, mint egy olyat, ami ez elől elzárkózik. Ennyit erről. - Levélben kéri egy hallgató, hogy adjuk meg annak a hivatalnak a címét, amely világútlevelet állít ki, tekintve, hogy ő maga semmilyen igazolvánnyal nem rendelkezik. A levélírónak igaza van, valóban létezik, éspedig Washingtonban egy kis iroda, amelyben ha valaki kéri, kiállítják számára a világútlevelet, amely első pillantásra ugyanúgy néz ki mint az Egyesült Államok útlevele. Kék, aranybetűs borítólapja van. De ahogy már kinyitja kiderül, hogy hét nyelven íródott: orosz, arab, kínai, francia, angol, spanyol és eszperantó nyelven. (folyt.)
1989. szeptember 9., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|