Rendszerváltás és az MTI

	Coe kontra Bile Barcelonában (3. rész)
Az európai női válogatott vezetője pénteken éjszaka fellebbezett (4x400 m), igy szombaton ismét összeült a szovjet Leonyid Homenkov vezette zsüri, és az óvást - egyértelmü szabálytalanságra hivatkozva - elutasitotta... A második versenynap első szereplőiként a kalapácsvetők vonultak a napsütötte küzdőtérre, köztük a 26 éves nyugatnémet Heinz Weis, az idei világranglista éllovasa (82.84 m). Ő már a rajt előtt ,,győztesnek,, tekinthette magát, mert a világhirü szovjet dobókat (Asztapkovics, Szidorenko, Szedih) kiszoritva került az európai válogatottba. Weis két érvénytelen kisérlet után harmadikra 74.18-cal biztositott magának három ujabb dobást, de még mindig csak a harmadik helyen állt. Negyedikre aztán 77.68-cal az élre állt, s onnan nem is került már hátrébb. A második helyért vivott csatában az amerikai Lance Deal 10 cm-rel előzte meg az NDK-beli Ralf Habert (76.38 - 76.28). A női 100 m-es gátfutásban mindenki az NDK-beli Oschkenattól várta a győzelmet, aki négy éve a canberrai Világ Kupán is első volt, ahogy az idei EK ,,A,, döntőben is. Az NDK futónője rossz rajttal is biztosan győzött, 12.60-nal, egyéni csucsától 15 századdal elmaradva, de igy is az év legjobbjával. Következett a férfi 400 méteres sikfutás. Ha fogadni lehetett volna, a legtöbben biztos a 22 éves amerikai Antonio Petitgrew-ra tesznek, aki 44.27-tel vezeti az idei világranglistát, a szám ,,három királya,, - honfitársai -, tehát Reynolds (44.30), Everett (44.36) és S. Lewis (44.47) előtt. (Csak mellesleg: az idei rangsorban a legjobb hat időt kivétel nélkül amerikaiak futották...) A favorit azonban ezen az estén kiábránditóan rosszul futott, ahogy a spanyolok titkos esélyese, Cayetano Cornet is. Előbbi 5. lett, utóbbi 6., az első helyen pedig az amerika-válogatott kubai Roberto Hernandez futott be 44.58 mp-es igen jó idővel. Alberto Juantorena, az egykori nagy bajnok, ma az IAAF tanácsának tagja fiaként ünnepelte a diszpáholy előtt honfitársát, aki a világranglista hetedikjeként, a legjobb ,,nem-amerikaiként,, nyert. Néhány perccel később ujabb kubai örömünnep következett, a 800-as Ana Quirotnak köszönhetően. Ebben a számban az év három legjobbja is ott volt a rajtolók között, a kubai mellett az NDK-beli Wodars, valamint a román Melinte. Wodars, arra is gondolva, hogy Quirot a 400-on is nagyszerü, 55.07-es első körrel kezdett, de igy sem tudta lerázni szinesbőrü karibi vetélytársát, aki az utolsó 150-en olyan hirtelen ujitott, hogy az NDK futónője szinte állva maradt. Ő is az év legjobbját futotta, s neki is kijutott a juantorenai ünneplésből. (folyt.köv.) 1989. szeptember 9., szombat 20:00
Vissza » Folytatásokkal »