|
|
|
|
Az Ellenzéki Kerekasztal sajtóértekezlete (2. rész)
|
Az Ellenzéki Kerekasztal szükségesnek tartja, hogy a háromoldalú tárgyalásokon tekintsék át a nyilvánosság általános helyzetét, a nyomdaügyet és az MSZMP sajtómonopólima korlátozásának lehetőségeit, különös tekintettel a megyei lapokra - mondta Sólyom László. Végezetül sajnálattal állapította meg: jóllehet a nyilvánossággal foglalkozó I/5-ös albizottság már augusztus elején konszenzusra jutott abban, hogy a háromoldalú tárgyalásokról rendszeres tévéműsort kellene adni, ez az ügy elvileg megakadt, s nem jutott a középszintnél tovább. Haraszti Miklós emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú tárgyalások fő célja a szabad választások feltételeinek megteremtése. Ennek fontosságára utalva úgy ítélte meg, hogy a megbeszéléseket övező nyilvánosság nem elégséges. Az I/5-ös albizottság munkájáról szólva úgy vélekedett, hogy egyelőre kevés a kézzelfogható eredmény. Példaként említette: az MSZMP a kezében lévő megyei lapok tekintetében mereven ellenáll, e lapok helyzetét vagyoni kérdésnek tekinti. Sikerként könyvelte viszont el, hogy konszenzus született az ombudsman (állampolgári jogok szóvivője) intézményének felállításáról. Ez jelen esetben olyan intézmény lenne, amely a pártatlan tájékoztatáshoz való állampolgári jogot felügyelné. Az ideiglenesen Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága nevet viselő intézmény feladata az lenne, hogy a választási kampány kezdetéig a nem objektív tájékoztatással kapcsolatos panaszokat kivizsgálja. A bizottságnak, amely az elképzelések szerint 3-5, pártokon kívüli, a három oldal által elfogadott szakemberből állna, joga volna a nemzeti tájékoztatási intézményeken keresztül nyilvánosságra hozni a konkrét ügyekre vonatkozó állásfoglalását. Haraszti Miklós az EKA nevében kérte, hogy a közvélemény tegyen javaslatokat a bizottságba alkalmas személyekre. Torgyán József arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselők választásával foglalkozó albizottságban a tárgyalások során hangsúlyosan vetődött fel az országos hírközlő szervek felhasználása a választási kampány során. Egyebek közt kevesellte azt az adásidőt, amely az MSZMP elképzelése szerint a választásokon induló pártok és egyéni jelöltek számára a kampány idején rendelkezésre állna. Ez a műsoridő ugyanis egy napra lebontva hat perc lenne. Az EKA fontosnak tartja, hogy a kampány idején szabadon lehessen élni a fizetett hirdetések eszközével. Ezzel szemben az MSZMP és a harmadik oldal álláspontja: számukra elképzelhetetlen, hogy egy párt egy másik párt vagy szervezet lapjaiban tegyen közzé fizetett választási hirdetést. (folyt.köv.)
1989. augusztus 18., péntek 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|