|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre nyilatkozata (1. rész)
|
1989. augusztus 16., szerda - Mint ismeretes, a DEMISZ a népi kezdeményezésről szóló törvényre hivatkozva aláírásgyűjtési akciót indított azért, hogy a köztársasági elnöki jogintézményt minél előbb hozzák létre Magyarországon. Az Ellenzéki Kerekasztal ezt az előzetes megállapodás felrúgásának tekinti, s némelyekben felvetődött az is, hogy ennek az akciónak a hátterében Pozsgay Imre, az MSZMP köztársasági elnök-jelöltje áll. Az államminisztert ezzel kapcsolatos véleményéről kérdezte Kun Erzsébet, az MTI munkatársa.
- Részemről semmiféle ilyen kezdeményezés nem történt. Az MSZMP
is és magam is a hírközlő szervekből, a sajtóból értesültem ennek az
akciónak az elindításáról. Szeretném kijelenteni, hogy nem tartom
helyénvalónak ezt az akciót, mert ellentétes a tárgyalásokra
vonatkozó előzetes megállapodással, rontja a megegyezés esélyeit. Az
előzetes megállapodások szerinti tárgyalások folytatásának a híve
vagyok; semmiféle olyan új körülmény nem következett be, ami miatt
ezeket a tárgyalásokat szüneteltetni, netán megszakítani kellene,
sőt nagyon jelentős kérdésekben a megegyezés lehetősége is előtérbe
került.
- Az MSZMP küldöttsége, személy szerint én is tehát, a korrekt
tárgyalások híve vagyok. Magammal kapcsolatban elmondhatom:
semmiféle olyan egyéni törekvés nem vezet, amelyért hajlandó lennék
a tárgyalásos politikai megoldást kockáztatni és feladni, amíg azok
eredményt ígérnek. Hiszen itt a nemzet sorskérdéseiről, s ezen belül
is a legalapvetőbbről, egy európai színvonalú jogállam
létrehozásáról van szó, amely nem korlátozza polgárait egyesülési
törekvéseikben, önrendelkezési jogukban, abban a jogukban sem, hogy
a szocializmusról vagy annak elvetéséről önállóan, saját véleményt
alakítsanak ki. Jó lenne, ha a magyar közvélemény megértené, hogy a
köztársasági elnöki intézmény körül kialakult vita számomra nem
pártügy, hanem egyetemes nemzeti ügy. A tárgyalások eredményes
folytatásához a nemzet érdekeiből és nem párttörekvésekből kell
kiindulni. Ezért a tárgyalásban résztvevők külön akciói - bármely
fél részéről kezdeményezik is azokat - mindaddig elfogadhatatlanok,
amíg esély látszik a megegyezésre, s együttműködési készség a nemzet
érdekei szerint. (folyt.köv.)
1989. augusztus 16., szerda 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|