|
|
|
|
Reflektorfényben a magyar ellenzék
|
Washington, 1989. augusztus 11. (Amerika Hangja, Fókusz) - A Szovjetunió kelet-európai szövetségesei közül Magyarország halad előre a leggyorsabban a reformok terén, és ezzel kivívta magának nemcsak az elismerést, de az amerikai sajtó megkülönböztetett figyelmét is. - Amerika Hangja angol nyelvű adása is a magyar ellenzékről készített egy dokumentum-összeállítást, amely 42 nyelven jut el rádiónk valamennyi hallgatójához szerte az egész világon. - És mert bizonyára önöket is érdekli, mi az, amit Magyarország politikai életéről ennyi nyelven és ennyi országban sugárzunk, ime David Lance és Andrew Bird műsora, amelynek címe: Reflektorfényben a magyar ellenzék. - A 18-as stúdió mikrofonjánál David Lance és Andrew Bird, valamint rádiónk valamennyi osztálya és hangja, nem utolsó sorban washingtoni magyar kollégáink nevében is szeretettel köszönti önöket Gergely Valér és Bognár Vera. - Amerika Hangja 42 nyelven sugárzott, Fókusz című összeállítása következik: - Valamennyi közép- és kelet-európai kommunista ország közül Magyarország próbál meg a leggyorsabban liberális demokráciává alakulni. Sokszor még a legtürelmetlenebb magyar reformereket is meglepi, milyen hihetetlen ütemben szünnek meg a kommunizmus külsőségei, sőt talán még a legfontosabb tartóoszlopai is. Bush elnök magyarországi látogatása is a reformfolyamatnak szóló elismerésből fakadt. - Magyarország a legnagyobb kavarodásban rohan a 45 éves kommunista diktatúrából a liberális demokrácia felé. A cél mindenki - a kommunista reformerek és a demokratikus ellenzék - számára is ugyanaz: meg kell szünnie a sztálinista uralomnak és minden hullaszagú maradványának, az intézményeknek, a gazdasági berendezkedéseknek, de még a kádereknek is. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 1. folyt.
|
- Ahol a vélemények eltérnek, az az "A"-tól "B" felé vezető út. Egyetlen olyan aspektusa nincs ennek az útnak, amiben a magyarok megegyeznének - kezdve a személyektől, akik a változást irányíthatják, végezve annál az elméleti kérdésnél, miszerint megfordíthatatlan, vagy még mindig megfordítható az eddigi folyamat. - Az MSZMP reformszárnya - elsősorban Pozsgay Imre - meg van győződve róla, hogy csak a párt rendelkezik elegendő intellektuális és politikai tartalékkal az átmenet lebonyolítására. Pozsgay az amerikai államfővel folytatott megbeszélése során a legtöbb energiát abba fektette bele, hogy meggyőzze Bush elnököt arról, hogy az MSZMP a reformmozgalom előharcosa: - Én arról biztosítottam, hogy az MSZMP a reformerők gyűjtőhelye és szerveződő helye, és nem a visszarendezést szolgáló erőké. Így az ellenzék közmegegyezést akaró és békés kibontakozást szolgáló józan körei és az MSZMP között reális együttműködési feltételek alakulnak ki. - Pozsgay újságíróknak elmondotta azt is, hogy Bush elnöknek hangsúlyozta: lehetséges a szabad választáson alapuló békés átmenet a liberális demokráciába, és ez a folyamat visszafordíthatatlan, a reformerek pedig elkötelezték magukat mellette. - A különböző magyar ellenzéki pártok és csoportok ezzel korántsem értenek egyet. Vidos Tibor, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének szóvivője úgy véli: mindaddig nem beszélhetünk visszafordíthatatlanságról, amíg csak a kommunisták kezében van a hatalom. - Pillanatnyilag a gazdasági élet, a hatalmi struktúra és a kormány még mindig a kommunista párt befolyása alatt áll. A visszafordíthatatlanság alapvető feltétele a gazdasági hatalom és a kormány elválasztása a párttól - bármely párt monopóliumától. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 2. folyt.
|
- Magyar Bálint szociológus és a Szabad Demokraták szóvivője szerint a magyarországi gazdasági reform a politikai reform függvénye: - Nagyon erős a kapcsolat a politikai és a gazdasági reformok között. Úgy gondoljuk, hogy radikális politikai reformok nélkül nem lehet valódi gazdasági reformot elérni. - A magyar ellenzéki vezetők egységesen óva intik az Egyesült Államokat és a nyugati demokráciákat a 70-es évek tévedésének megismétlésétől. Akkor ugyanis - mint Magyar Bálint mondotta - a nyugati segélyek nem a megfelelő emberekhez jutottak: - Az elmúlt 15 évben Magyarország képes volt egy egész sor külföldi kölcsön felvételére, de ezeket a kölcsönöket rosszul használta: a kölcsönöket a kormány kapta, hogy pazarló újraelosztási rendszere keretében használhassa fel. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy Magyarország belekerült abba a katasztrófális gazdasági helyzetbe, amelyben most vagyunk. Azt hiszem, szükségünk van külföldi segítségre, de ennek az eddigitől merőben eltéről segélynek kell lennie. - Vidos Tibor olyan nyugati segélyt akar, ami hozzájárul a magyarországi gazdasági struktúra gyökeres átalakításához: - Szerintem az amerikai kormánynak támogatnia kellene az amerikai tőke közvetlen pénzügyi szerepét a beruházásokban, közvetlenül a vállalatokban, és azt mondanám, hogy minél kevesebb, annál jobb. Segíteni kellene az új magyar ipar megteremtését a külföldi tőkéhez hozzájutó, az új társadalom felépítésére, új gondolkodási és termelési mód megalapozására képes vállalkozók új rétegének létrehozását, de egy fillért sem szabadna adni a kormányhivataloknak vagy a hatalmas kormányvállalkozások finanszírozására. - Szerintem ez a legfontosabb. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar ellenzék - 3. folyt.
|
- A legtöbb ellenzéki szerint a kommunistákat el kell mozdítani mind a politikai, mind a gazdasági irányításból ahhoz, hogy a reformfolyamat sikeres legyen. Orbán Viktor, az ifjú demokraták szóvivője úgy véli, a kommunista ígéretek nem elegendőek a politikai változás biztosítához: - Mert, hogy Kelet-Európa történelme azt tanította meg, hogy a személyes garanciák semmit nem érnek. Tehát a mi számunkra nem az jelenti a visszafordíthatatlanságot, meg a demokrácia visszacsinálhatatlanságának a fordulópontját, hogy Kis-Pista Jóska, Nagy-Pista Jóska, Nyers Rezső, Pozsgay Imre-e vagy Horn Gyula a párt vezető elitje. Ez semmire nem garancia. A garancia az a little guaratys-ekben és az intézményes garanciákban van. - Vidos Tibor szerint három dologgal lehet biztosítani a politikai reform visszafordíthatatlanságát Magyarországon: - Először is a szabad választásoknak kell bekövetkezniük. Azután a szovjet csapatok kivonása ugyancsak létfontosságú. És szerintem el fog jönni a történelmi pillanat, amikor az első nem kommunista magyar miniszterelnök vesz részt a Varsói Szerződés legmagasabb szintű tanácskozásán. Szerintem ez az a pont, ahonnan nincs visszafordulás. - Az MSZMP elkötelezte magát a szabad választások mellett. Pontosan mit jelent ez az elkötelezettség, arról még mindig folyik a vita a kommunisták és az Ellenzéki Kerekasztal megbeszélésein. Pozsgay szerint arról van szó, hogy a párt feladja a hatalmi monopóliumra mindeddig formált jogát. Pozsgay sajtókonferenciát adott az amerikai elnökkel folytatott megbeszélése után, és ezen az egyik riporter nekiszegezte az egyenes kérdést: ha az MSZMP elveszti a választást, akkor lemond a hatalomról? Pozsgay így válaszolt: (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar ellenzék - 4. folyt.
|
- Igen. A politikai egyeztető tárgyalások szándéknyilatkozatot kifejező ősén az MSZMP ünnepélyesen vállalta a szabad választások minden konzekvenciáját, azt is, amit az ön kérdése tartalmaz, beleértve, hogy egyik fél sem nyúl erőszakhoz, hatalmi eszközökhöz. - A dogmatikusok fülében ez szentségtörésként hangzik, már csak azért is, mert felveti a pártszakadás lehetőségét. De Magyar Bálint sem szereti hallani, mert úgy véli, a szakadás veszélyeztetné a reformot: - Azt hiszem, Pozsgay úr most a kommunista párt reformszárnyának vezetője, s nem akarja kettészakítani a pártot és külön pártba gyűjteni a reformkommunistákat, külön pártba a régi kommunista pártapparátust. Szerintem a társadalmat tekintve ez nagyon jó dolog, mert a pártszakadás azt jelentené, hogy a fegyveres erők és az elnyomó apparátus a konzervatív szárny kezén maradna. Szóval: a társadalomnak nem érdeke a pártszakadás. Másfelöl Pozsgay úr a pártszakadásra is felkészül - amennyiben ez elkerülhetetlen lenne. - Az ellenzék vegyes érzelmeket táplál Pozsgay iránt, aki oly könnyedén teszi magáévá az ellenzék elképzeléseit. Magyar Bálintot egyenesen aggasztja ez. Úgy érzi, Pozsgay elnöki, méghozzá nagyhatalmú elnöki ambíciói veszélyeztetik a reformot: - Pozsgay úr az elnöki pozícióért küzd, és ez nagyon veszélyes dolog. Örülhetünk, hogy a kommunista párton belül a reformszárny egyre erősebb és erősebb lesz, de ez nagyon veszélyes hatalmi koncentrációt teremt: a kormány és a kommunista párt együttes hatalmát. Pozsgay, hogy győzzön, hogy elnök legyen, vagy létrehozzon egy alkotmányos bíróságot, amit a kommunista párt embereivel tölt fel, létrehozna egy nagyon szilárd hatalmi bázist, amellyel nagyon nehéz lenne szembeszállni. Szóval a választások előtt a Szabad Demokraták és az egész ellenzék ellene van az új elnöki pozíció létrehozásának. Szerintünk ez az új parlament dolga lenne, és még ennek az új parlamentnek is gyenge elnököt javasolnánk - lényegében csak ceremóniális feladatokkal, nem pedig erős elnököt. Erős kormányt akarunk és erős parlamentet, az erős kormányt ennek a parlamentnek az ellenőrzése alatt, de gyenge elnököt. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar ellenzék - 5. folyt.
|
- A magyarországi politikai ellenzék ezidáig még képtelen volt felülkerekedni a történelmi ellentéteken. Mindez nagyon is nyilvánvaló volt azon a sajtóértekezleten, melynek során vagy féltucat ellenzéki vezető hangoztatta gyökeresen eltérő nézeteit. Egy tapasztalt nyugatnémet újságíró azután féltréfásan megjegyezte: ilyen körülmények között még ő is a kommunistákra szavazna Magyarországon. Vidos Tibor szerint az egység hiánya és az egyesítés képtelensége a több mint négy évtizedes elnyomás következménye: - A fejlemények olyan gyorsan történnek, és az elmúlt 40 év olyan katasztrófális volt, hogy most úgy vagyunk, mint egy nagy szárazság után: némi eső után rengeteg növény bújik ki a földből, és időre van szükség, hogy eldöntsük, melyik nőjjön tovább, melyikből lesznek bokrok és virágok vagy terebélyes fák, és melyik fog elpusztulni, és ehhez időre van szükség. - A megosztott ellenzék hátránnyal indul minden választáson. Az ellenzék ezért - mint Vidos Tibor mondotta - a kerekasztal-megbeszéléseken a francia rendszerhez hasonló, kétfordulós választásokat szorgalmazza. Franciaországban, ha egyik jelölt sem kap abszolút többséget az első fordulóban, akkor a választóknak másodszor is le kell adniuk szavazatukat. Vidos bízik benne, hogy ezzel az ellenzéki pártok alkalmat kapnának, hogy a második fordulóban összefogjanak és egységesen kiálljanak a legerősebb jelölt mellett. - Az ellenzéki vezetők már most, a választás utáni lehetőségeket mérleglik. Magyar Bálint úgy véli, az ellenzéknek mindaddig ellenzékben kell maradnia, amíg elég erős nem lesz a kommunisták nélküli, önálló kormányalakításra. - Magyar ugyanis még jól emlékszik arra, mint fojtották meg rendre mindenhol a kommunisták a velük koalícióra lépő ellenzéket: (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 6. folyt.
|
- Egy kicsit hasonlít az 1945-ös és 1948-as koalíciós időkre, amikor mindenkit belekényszerítettek a nagykoalícióba, és azután pár éven belül a kommunista párt felfalta a koalíciós partnereit - ezt akarjuk elkerülni. A szabaddemokraták megmondták: nem alakítunk koalíciót a kommunista párttal sem a választások előtt, sem a választások után. Ha nem tudunk létrehozni egy ellenzéki kormányt, akkor erős ellenzékben akarunk maradni, hogy ellenőrizhessük a kormányt. - Vidos Tibor sokkal derülátóbb az ellenzék választási kilátásait illetően, mégis úgy gondolja, kommunisták nélkül nem lehet egyelőre kormányt alakítani Magyarországon: - Szerintem a kommunisták elvesztik a következő választást, ha az szabad lesz. De attól tartok, hogy országunk földrajzi helyzete miatt - ami azt jelenti, hogy benne vagyunk a Varsói Szerződésben és a Szovjetunió az egyik szomszédunk - nagyon nehéz lesz egy szilárd kormány megalakítása a kommunisták nélkül. - A szovjet csapatok jelenléte Magyarországon - mondotta Vidos - megakadályozza az átmenetet a nem kommunista irányításba: - Igen sok a szovjet alakulat Magyarországon, és - bármiféle biztonsági érzethez - ezeket ki kell vonni az országból, mert nem szolgálnak semmiféle védelmi stratégiát. Teljesen világos, hogy csak Magyarországon belül lehet felhasználni őket. Vissza kell tehát vonni őket, és akkor a Szovjetunió is könnyebben elfogadna egy olyan kormányt, amelyben nem a kommunisták uralkodnak. - Vidosnak meggyőződése, hogy a kommunizmus saját maga ásta meg önmaga sírját, s Mihail Gorbacsov csak annyit jelent Magyarország számára, hogy erőszakmentesen is lebonyolódhat az átmenet a liberális demokráciába: (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 7. folyt.
|
- A központosított sztálinista szocializmus elbukott. Láthatjuk, hogy a gazdasági élet és a társadalom összeomlik, és Gorbacsov csak kiengedte a szellemet a palacból, és ez Gorbacsovot fontossá teszi, mert Gorbacsov biztosíthatja ezzel az erőszakmentes átmeneti időszakot a demokráciába - legalábbis Magyarországon. Szerintem ez az ő személyes sikere, máskülönben az egész rendszer omladozik. - Vidos szerint ugyan a politikai reform már megindult Magyarországon, de ennek sikere végső soron és jó részben a szovjetunióbeli fejleményektől függ: - Szerintünk megtörténtek az első lépések és Bush elnök látogatása is ezt jelzi, de mi tudatában vagyunk a szovjetunióbeli bizonytalanságoknak is. Ezek a bizonytalanságok nagyon erősen befolyásolhatják a jövőnket. A nyugtalanság és a bizonytalan gazdasági helyzet a Szovjetunióban olyan hirtelen változásokat hozhat létre, amelyek árthatnak a mi reformjainknak és a mi hírünknek is. Szóval, én szeretnék látni egy lényegi változások nélküli, kétéves periódust a Szovjetunióban, és azután remélem, mi is boldogok lehetünk. - Magyarországnak mindeddig példa nélkül álló esélye van arra, hogy a kommunizmusból liberális demokráciát alakítson. Ugyanakkor azonban senki, sem a kommunista reformerek, sem az ellenzéki vezetők nem tudják, lehetséges-e valóban ez az átmenet. Mindenki reméli, hogy ez lebonyolítható, mégpedig erőszak nélkül, de ebben sem biztos senki, és ennek a drámának a főszereplői éppen ezért roppant óvatosan mozognak Magyarország gyorsan változó politikai színpadán. - Gorbacsov kerek perec kimondta: minden népnek joga van külső beavatkozás nélkül létrehozni a neki legmegfelelőbb politikai rendszert, ugyanakkor azonban mindenkit óva intett a kelet-európai helyzet olyatén kiaknázásától, amely - mint mondotta - a Varsói Szerződés széteséséhez vezethetne. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Magyar ellenzék - 8. folyt.
|
- Ha a szokásos politikai retorikát leszámítjuk, úgy tűnik, Gorbacsov hajlandó az önuralomra mindaddig, amíg a kelet-európai változás politikai destabilizáció nélkül folyik. A békés változás ugyanis nagyban hozzájárulhat Gorbacsov reformprogramjának sikeréhez a Szovjetunióban. - Nos, minden bizonytalanság közepette egy valami világos: Európában valami új kezdődött. A hajó - a reform hajója - kifutott és teljes gőzzel halad előre, csak még azt nem sejti senki, mikor fut be, ha egyáltalán befut a biztonságos kikötőbe. Egyelőre ugyanis még az sem dőlt el, ki álljon a parancsnoki hídon. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|