|
|
|
|
Megvan-e Önben az elszántság - A Hét interjúja a miniszterelnökkel (1. rész)
|
1989. április 16., vasárnap - Az elmúlt időszakban számos fórumon és a sajtóban is élesen bírálták és bírálják a politikai vezetést, nem utolsó sorban a kormányt. A Magyar Televízió politikai magazinja, A HÉT Németh Miklós miniszterelnököt kérte arra, hogy a televízió nyilvánossága előtt fejtse ki véleményét a kormány tevékenységéről, a további elképzelésekről, illetve az utóbbi időben közfelháborodást kiváltott döntések hátteréről.
Németh Miklós elöljáróban utalt a kormány szakértelmét bíráló, lemondását, összetételének megváltoztatását sürgető nyilatkozatokra, állásfoglalásokra, sőt, egyértelműen vitatta, illetve visszautasította ezeket. Ezekkel összefüggésben hangsúlyozta: az ország jelenlegi helyzetéből nem jelentenek kiutat a puszta személycserék, ezért nem tartja reálisnak, hogy a kormány visszaadja mandátumát. Álláspontjának hátterét megvilágítva kifejtette: a jelenlegi kormány vállára olyan, több évtizedes örökség nehezedik, amely nagy felelősséget ró a kormányfőre, az államminiszterekre és mindazokra, akik az ország sorsának jobbrafordításán munkálkodnak. Ez a kormány követett el kisebb-nagyobb hibákat az elmúlt 5 hónap alatt, de összességében az a szándék vezérelte, hogy az országot elmozdítsa a holtpontról. Lehet, hogy ez nem sikerült - mondotta -, de ezzel együtt sem értek egyet azzal, hogy ez a kormány egészében nem alkalmas a problémák megoldására. Mindezzel együtt olyan következtetésekre jutottam, amelyek eredményeként az országgyűlés májusi ülésszakán jelentős kormányátalakításra kérek felhatalmazást a parlamenttől - jelentette ki. Egy kérdés kapcsán, utalva a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítványra vonatkozó törvénytervezetre, aláhúzta: meggyőződésem, hogy a kormányzat működőképességét, annak hatékonyságát nem szolgálná az a törvénytervezetben megfogalmazott lehetőség, hogy egyes miniszterek ellen külön-külön is lehessen bizalmatlansági indítványt benyújtani. A kormányzati munka jövőjére vonatkozó elképzeléseit felvázolva hangoztatta: radikálisan tovább kell haladni a párt és az állam szétválasztásának útján. Magyarán: a párt vezető testületei csak a hosszú távú stratégiai kérdésekkel, az irányvonal meghatározásával foglalkozzanak, a konkrét döntések, a részletek kimunkálása azonban a kormányzat feladata legyen. Példaként említette a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás rendszerének új alapokra helyezését. (folyt. köv.)
1989. április 16., vasárnap 22:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|