|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (5. rész)
|
Nagy baj származna abból, ha az előre kialakított menetrendet szem előtt tartva sietség, kapkodás, esetleg kierőszakolt döntés jellemezné az alkotmányozási tevékenységünket. A koncepció, illetve a törvénytervezet akkor készül el, amikor a közmegegyezés nagyjából kialakítható; a tervezet ekkor terjeszthető elő a Parlamentben. Fejti György ezt követően néhány alkotmány-fejezethez mondott szóbeli kiegészítést. A társadalmi-politikai-gazdasági renddel összefüggő, igen nagy fontosságu fejezettel kapcsolatban kijelentette: az államhatalom eredetéről alapelvként kell rögzíteni a népfelség elvét. Vagyis azt, hogy minden hatalom kizárólagos forrása és birtokosa a nép, amely ezt a hatalmat részben közvetlenül, például a népszavazás vagy a népi kezdeményezés intézménye révén, részben pedig az államszervezet útján gyakorolja. Az államhatalom gyakorlásának elveként indokolt rögziteni a hatalmi ágak elválasztásának az elvét. Ennek értelmében a különböző hatalmi ágak - így az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, a közigazgatási végrehajtó hatalom, az Alkotmánybíróság, a bírósági szervezet, és a helyi önkormányzat - külön-külön önálló hatalmi ágat képeznek, jól definiált és a korábbiaknál lényegesen pontosabban meghatározott feladatokkal és egymás kölcsönös korlátaiként is müködnek. Ennek az érvényesüléséhez azonban ki kell mondani a különböző hatalmi ágak közötti hatáskör-elvonás tilalmának az elvét. Az állam és a társdalom kapcsolatáról szóló fejezetrészben célszerü alapvető elvként deklarálni, hogy a társadalom tagjainak az önkormányzat alakításához való joga nem korlátozható. Meghatározó jelentőségü tétel a jogegyenlőség is, amely magában hordozza a törvény előtti egyenlőséget, az előnyös és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint a tulajdonformák tekintetében a szektorsemlegesség elvét. Indokolt rögzíteni, hogy a társadalom célja és az állam feladata az esélykülönbségek mérséklése, és hogy ennek érdekében az államnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a hátrányos helyzetü csoportok, személyek támogatására, az elmaradott térségek fejlesztésére. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 16:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|