|
|
|
|
Magyar-osztrák kapcsolatok (2. rész)
|
A kereskedelmi forgalom nagyságát, illetve a kooperációk és a vegyesvállalatok számát tekintve hazánk tőkés partnerei között az Osztrák Köztársaság a második a rangsorban. Ugyanakkor Magyarország szerepe sem elhanyagolható az osztrák gazdaságban; hazánk a szocialista országok közül jelenleg a Szovjetunió után nyugati szomszédunk második legfontosabb partnere. Folyamatos figyelmet követel azonban mindkét féltől, hogy az árucsere-forgalom értéke az utóbbi két évben jelentősen csökkent. 1985-ben 17.7 milliárd schillinggel tetőzött a kereskedelmi forgalom, majd hanyatlás következett. A kereskedelmi rekordot követő évben 18.2 százalékkal, a rákövetkező esztendőben pedig további 11.4 százalékkal mérséklődött a forgalom. A csökkenés okaihoz tartozott, hogy 1985-ben hazánk kimerítette a 300 millió dolláros osztrák idegenforgalmi hitelkeret; éreztette hatását a magyar gazdaságpolitikában mindinkább előtérbe kerülő import-takarékosság, de világpiaci árváltozásoknak - így például a kőolaj leértékelődésének - is jelentős hatása volt a mérleg kedvezőtlen alakulására. A magyar kiviteli szerkezet ,,konjunktúra-érzékenységére,, utal, hogy az Ausztriába szállított hazai áruk mintegy 85 százaléka alacsony feldolgozottsági fokú termékekből áll össze. Túlnyomó többségüket energiahordozók, félkésztermékek, nyersanyagok, mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek teszik ki. Ugyanakor magyar részről a csökkenést elemezve azt is hozzáteszik, hogy a magyar áruk piachoz jutását, versenyképességét hátráltatják az osztrák kereskedelempolitikai akadályok: a vámhátrányok, az úgynevezett láttamozási eljárás, a mezőgazdasági protekcionizmus, a munkavállalási engedélyek megszerzésének nehézkessége. Megjegyzendő azonban, hogy az osztrák fél 1988-ban rugalmasságot tanúsított a magyar észrevételekkel kapcsolatban. Jelentős lépés volt, hogy az osztrák parlament döntése alapján tavaly július elsejével Magyarországra is kiterjesztették az Általános Vámpreferencia-rendszer - GSP - Ausztria által alkalmazott kedvezményeit. A kedvezmény jóvoltából a forgalom 1987-es adatait alapul véve az idén mintegy 130 millió schillinges magyar többletre lehet számítani. A kedvező intézkedések sorában az ősszel felére csökkentették a láttamozási eljárás alá eső cikkek körét. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésében irányt szabnak a novemberi legfelsőbb szintű találkozó megállapításai. Grósz Károly és Franz Vranitzky kölcsönösen állást foglalt amellett, hogy a jövőben a dinamizmus alapját a piaci viszonyok kiszélesítésével, a vállakozás feltételeinek javításával, a működőtőke fokozottabb bevonásával, korszerű együttműködési formák kialakításával lehet megvetni. (folyt. köv.)
1989. február 7., kedd 17:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|