|
|
|
|
Országgyűlés (28. rész)
|
Kovács András (Heves m., 10. vk.), a Mátravidéki Cukorgyárak ------------- Selypi Cukorgyárának főmérnöke rövid hozzászólásában Filló Pál elképzeléseihez hasonló gondolatokat fejtegetett. Javaslatának lényege: az országgyűlési bizottságok elnökeit, titkárait és tagjait ne az Országgyűlés plénuma, hanem a bizottságok maguk választhassák meg. Ez azért jelentős, mert ily módon a szakmailag leghozzáértőbb képviselőket választhatják az adott szakbizottsági funkciókra. Javasolta végül azt is, hogy amennyiben az Országgyűlés elfogadja kettőjük indítványát, akkor ez vonatkozzon már a most megvitatandó személyi kérdésekre is. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár ----------------- energetikusa ugyancsak röviden kívánt szólni, másfél percben szabta meg mondanivalójának időtartamát. Már csak azért is, mert a szokásoktól eltérően, alig néhány perccel korábban, az ebédszünetben jelezte a levezető elnöknek felszólalási szándékát. Kovács László képviselőtársa korábban elhangzott előterjesztéséhez kívánt kompromisszumos, alternatív javaslatot tenni. Az érdemi vita, a félreértelmezhető gondolatok tisztázása, azaz a megalapozott döntések elősegítése érdekében javasolta a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. A 41. szakasz harmadik bekezdése helyett tehát azt indítványozta, hogy a következő szöveg szerepeljen: ,,további felszólalásra reagálás céljából bármelyik képviselő rövid, 2 perces hozzászólásra kérhet szót.,, Az engedély megadása az elnök mérlegelésétől függjön, ez biztosíthatja - a képviselők felelősségtudata mellett - a vita komolyságának, érdemi voltának megmaradását. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 16:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|