|
|
 |
|
 |
Berecz János látogatása Záhonyban (1. rész)
|
1989. január 5., csütörtök - A MÁV záhonyi üzemigazgatóságának munkájával ismerkedett csütörtökön Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Délelőtt az állomás épületében Sipos István üzemigazgató és Hideg Nagy János, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta a 7300 dolgozót foglalkoztató vasúti csomópont munkájáról. Jelen volt Gyuricsku Kálmán, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság első titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke és Onozó György, a MÁV vezérigazgatója.
Sipos István elmondotta, hogy az üzemigazgatóság területén az
elmúlt évben 18 millió tonna árut mozgattak meg. A hazánkba érkező
áruk szállítási tervét és tranzitfuvarozási tervüket
túlteljesítették. Az árukiszállítás azonban már nem volt ilyen
egyenletes: az év során több alkalommal forgalmi korlátozást kellett
bevezetni. Záhony - bár még nagyközség - az utóbbi években igazi
vasutasvárossá fejlődött. Infrastrukturája jobb, mint a
Szabolcs-Szatmár megyei átlag. Szólt arról, hogy 74 környékbeli
településről járnak dolgozóik a vasúthoz. Az utánpótlás is
biztosított: a záhonyi vasútforgalmi szakközépiskolába jelenleg
négyszeres a túljelentkezés. A tanulókat már csak úgy tudják
elhelyezni, ha a MÁV oktatóközpontjának egy részét is átadják az
iskolának.
A Politikai Bizottság tagja ezután üzemlátogatáson vett részt.
Megtekintette az átrakókörzet több egységét, közte a
tengelyátszerelő műhelyt, a kézi és a kisgépes rakodóhelyeket, az
eperjeskei rendezőpályaudvart, az Agrotek és a Compack vállalat
részlegeit. Az utóbbi raktárházában Czimbalmos Béla vezérigazgató
mutatta be az egy hónapja működő teacsomagoló üzemrészt.
Berecz János délután felszólalt a vontatási főnökség
mozdonyirányító csarnokában rendezett munkásgyűlésen. Bevezetőben, a
hazánkban zajló politikai reformfolyamatokról szólva, kiemelte, hogy
annak következetes megvalósítása az ezredfordulóig befolyásolja a
magyarság sorsát. Hangsúlyozta: az az intézményrendszer, az az
Alkotmány, az a törvényesség, amelyet az elmúlt 40-45 évet
jellemezte részben megállta a helyét, részben rosszul vizsgázott.
1957 után azonban volt lehetőségünk mindezt átalakítani, s éltünk is
e lehetőséggel: szakítottunk a sztálinizmus lényegével, s
megteremtettük az országban a törvényes rendet. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 21:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|