|
|
|
|
Örményország - újjáépítés
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 5. csütörtök (MTI-tud) - Alaptalanok azok a híresztelések, hogy csaknem egy hónappal az örményországi földrengést követően a hét elején újabb túlélőket sikerült kiementeni - közölte a TASZSZ tudósítójával az örmény egészségügyi miniszter. Ezzel újólag cáfolta a korábbi nyugati sajtóértesüléseket, illetve a szovjet tv-híradó szerda esti bejelentését, hogy Szpitakban 17 embert sikerült élve kihozni egy gabonatároló romjai alól.
A miniszter nyilatkozatában méltatta a szovjet orvosok és külföldi segítőik önfeláldozó munkáját a földrengést követő első időszakban. Jelenleg több mint háromezer embert ápolnak még kórházakban, sokuk állapota súlyosnak minősíthető - mondta. A legfontosabb feladatnak most a rendszeres, lakóhely szerinti szűrést nevezte: orvoscsoportok járják a lakásokat, hogy megvizsgálják az embereket, s a betegeknek vagy sérülteknek megfelelő orvosi ellátást nyújtsanak. A miniszter felhívta a figyelmet a járványveszélyre, amit az is súlyosbít, hogy vízhiány van a katasztrófa körzetében. A szovjet köztársaságokból és külföldről is folyamatosan érkezik a segítség a földrengés sújtotta területekre: csütörtökön például a brazil államfő által küldött, gyógyszerekkel és ruhaneművel megrakott repülőgép landolt a jereváni légikikötőben. A szeizmológusok - köztük Franciaországból, az Egyesült Államokból érkezett tudósok - folyamatosan figyelik a rengés epicentrumát, s adataik szerint a földmozgások ereje egyre csökken. A szpitaki rengés epicentrumában szerdára virradóra észlelt négy földlökés legnagyobbika is csak négy és feles erősségű volt a Szovjetunióban használatos 12 fokozatú skála szerint. A december 7-i természeti csapás óta szerda délben regisztrálták a legerősebb rengést, ez hetes erősséget ért el, s az epicentruma Leninakántól negyven kilométerre, illetve Kirovakántól 14 kilométerre délnyugatra, Szpitak közelében volt. A földtani szakemberek értékelése szerint a csaknem egy hónapja tartó utórengések egy természetes folyamat részei, amelynek során fokozatosan felszabadul a törések mentén felhalmozódott energia.+++
1989. január 5., csütörtök 18:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|