|
|
|
|
Tisza-tó lesz a Kiskörei Víztározó neve (1. rész)
|
1989. január 5., csütörtök - A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban csütörtökön sajtótájékoztatót tartott Papp Ferenc, a Közép-Tiszavidéki Intéző Bizottság elnöke. Elmondotta: lezárult a Kiskörei Viztározó új elnevezésére kíírt pályázat. Összesen több mint 1600 névötletet nyújtottak be. A pályázók közül legtöbben a Tiszához kötötték a névadást. A pályázat értékelésére alakított zsüri - figyelembe véve nyelvművelő szakemberek véleményét is - végül a Tisza-tó elnevezést tartotta megfelelőnek.
A tájékoztatón szó volt arról is, hogy mind nagyobb az igény e hatalmas vizfelületnek és környékének idegenforgalmi hasznosítására. 1987-ben hozzávetőlegesen 130 ezer éjszakát töltöttek a környéken lévő mintegy 3000 szálláshelyen az odalátogató hazai és külföldi vendégek, és a becslések szerint körülbelül ugyanennyit a vadkempingezők. Az elmúlt évben már 4000 szálláshellyel számolhattak a környéken turistáskodók, akik összesen - a vadkempingezőket is beleszámolva - mintegy 400 ezer éjszakát pihentek a tó vadregényes partján. Külföldről elsősorban osztrák, NSZK-beli és holland turisták keresték fel a víztározót. A Közép-Tiszavidéki Intéző Bizottság felmérte, hogyan lehetne turisztikai paradicsommá alakítani a páratlan lehetőségeket kínáló Tisza-tavat. Pihenésre különösen jó alkalmat kínálnak a vizivilágból kiemelkedő szigetek, a horgászoknak, fürdőzőknek kedveznek a csendes, romantikus öblök. Összesen 1000 hektárnyi terület kínálkozik idegenforgalmi hasznosításra. Fontos cél, hogy a fejlesztések ellenére megmaradjanak a természetes körülmények, a víz jó minősége, s ne károsodjon az a páratlan madárrezervátum sem, amely a tórendszer védett területén található. Az sem utolsó szempont, hogy az új üdülőkörzet kialakításával tehermentesíteni lehetne a túlzsúfolt Balaton-partot. Fontosnak tartják a szakemberek, hogy az 1973-ban elkészült vízügyi létesítmény eredeti funkcióit is betöltse, azaz védjen az árvizek ellen, kielégítse a mezőgazdaság és az ipar, valamint a lakosság vízigényét, s javítsa a hajózás feltételeit. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|