|
|
 |
|
 |
- A földtulajdonról - 6. folyt.
|
Namost nagy probléma a további kérdés - és most itt nem is
akarok ennél a pontnál ennek a részleteibe menni - a többire azt
tudjuk mondani, hogy minden föld pedig a falué, a közösségé -
amelyet a falu vagy mint közbirtokosság, vagy mint alapítvány - ezt
most nem akarjuk ebben a pillanatban eldönteni -, de közösségként
kezel. És ezzel nyitja meg annak a lehetőségét, hogy az egyes
vidékek, egyes emberek, egyes csoportok a saját lelki, vállalkozói
alkatuknak megfelelően képesek lesznek azt a megoldást választani a
gazdálkodásra, amelyik az ő saját érdekeinek megfelel. Mert
nyilvánvaló - és mint kereszténypárt tudjuk azt, és nemcsak
magunkról tudjuk, hanem tudjuk azt, hogy az amerikai gazdaságban sem
- éppen a napokban olvastam egy anyagot - még az 50 százaléka sem
vállalkozó jellegű, nekünk kell a másik 50 százaléknak a
tisztességes, becsületes megélhetéséről is gondolkodni - és ezért
ezt mi igazán továbbra is a közösségi gazdálkodás valamilyen ésszerű
formájában, adott esetben szövetkezet vagy állami gazdaság
szeretnénk és kívánnánk megoldani, és ezért nem feltétlenül akarjuk
ezeket a kereteket szétbontani, lehetetlenné tenni.
- Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt agrárprogramjában az igazi
értelemben vett szövetkezés, szövetkezeti termelés, mondhatom talán
úgy is, hogy igazi közösség-gazdálkodás - az belefér, benne van.
- Az nemcsak hogy belefér, nemcsak hogy benne van, hanem mi úgy
hisszük, hogy reális versenyképességet is tud teremteni.
- A Kereszténydemokrata Néppárt agrárpolitikai tervezete és
faluprogramja tehát nem kizárólag az önálló paraszti gazdálkodás
modelljére épül? (folyt.)
1989. szeptember 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|