|
|
 |
|
 |
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (10. rész)
|
Pozsgay Imre: Azt hiszem, hogy csak a hiteles politika lehet az
iránymutató, és ebből a szempontból azért a rokonszenv és a figyelem
dolgában rendkívül fontos, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió
reformjai, mily közel állnak és milyen erőteljes hátteret jelentenek
a magyar kezdeményezéseknek. Éppen ezért nemzeti szempontból is
rendkívül veszedelmes minden szovjetellenes megnyilvánulás. Ami a
szomszédokat illeti nem vagyok biztos abban, hogy ott egy egységes
közvélemény létezik az adott kérdésben. Elképzelhető még
rokonszenvező közvélemény is ugyanezen országokban, holott
kétségtelen, a hivatalos megnyilvánulások néha kritikusak, néha hogy
úgy mondjam barátságtalanok. Korrekt viszonyra kell törekednünk. Nem
vitatható az emberi jogok kérdése, amelyről Helsinkiben
megállapodtunk, azok nem belügyek. Egyébként nem kívánunk pásztorai
lenni senkinek. Az ideológiai és berendezkedésbeli elképzeléseket
illetően csak azt kérjük, tartsák tiszteletben a mieinket is. Végül
is én bízom abban, hogy a sorsközösség erőteljesebb ezek között a
szomszédok között, mint a szembenállás.
Grósz Károly úgy vélekedett, hogy a környező országokban nem
elsősorban a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a markánsabb,
inkább félnek, hogy a folyamatokat nem fogjuk tudni jó irányban
kibontakoztatni, nem tudjuk kézben tartani az eseményeket, tehát
attól félnek, hogy Magyarországon kezelhetetlenné válnak az ügyek. S
hogy ez ne így legyen, ahhoz kérjük a különböző most formálódó
pártok támogatását is, mert ez nemzeti érdek, európai érdek, sőt
világérdek.
Az 1989 utáni idők elképzeléseivel kapcsolatban Pozsgay Imre úgy
nyilatkozott, az MSZMP politikai egysége jegyében akar szembenállni
a többi párttal. Személyes helyzetét illetően elmondta: az a
megtiszteltetés érte, hogy a KB ülésén elhatározták: amennyiben a
törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt,
akkor a köztársasági elnöki tisztre őt jelölik. Akkor nekem -
mondotta - erre a küzdelemre és feladatra a nemzeti sorsközösség
érzésével kell felkészülnöm. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|