|
|
 |
|
 |
Alkotmánybíróság - az alkotmányos rend védelme (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Az alkotmányos jogállam kialakításának társadalmi igénye szükségessé teszi az Alkotmánybíróság létrehozását - vélekednek az új alkotmányt előkészítő szakemberek. A nemrég elkészült alkotmány szabályozási koncepció-tervezetben rögzítették az Alkotmánybíróság szervezetére, hatáskörére vonatkozó javaslataikat. Megítélésük szerint ez a biróság a hagyományos igazságügyi szervezettől elkülönülten, önálló testületként működne,bíráit az Országgyűlés választaná. Szervezete elnökből, elnökhelyettesből, bírákból és hivatali apparátusból állna. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés választja majd a nagy tekintélyű elméleti jogászok és a széles körű tapasztalatokkal rendelkező jogalkalmazók közül, 70. életévük betöltéséig terjedő időre. A tervezet szerint az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai a képviselőkkel azonos mentelmi jogot élveznek, más tisztséget nem tölthetnek be, képviselőnek nem választhatók meg. Tudományos és oktatói tevékenységen kívül más tevékenységet nem végezhetnek.
Az Alkotmánybíróság fő hatáskörében felülvizsgálná: nem sérti-e
az alaptörvényt valamelyik jogszabály. Ha megállapítja az
alkotmányellenességet, felfüggeszti a szóban forgó törvény
végrehajtását, illetve érvénytelennek nyilvánítja a kifogásolt
alacsonyabb szintű jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság - az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök
(a tervezet számol azzal, hogy ez a tisztség lép az Elnöki Tanács
helyébe) felkérésére - előzetesen, a törvény kihirdetése előtt is
állást foglalhat: összhangban van-e az adott jogszabály az
alkotmánnyal. Hatáskörébe tartozhat egyebek között az Alkotmányban
rögzített alapjogok védelme.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés, az
Országgyűlés bizottságai, meghatározott számú országgyűlési
képviselő, a köztársasági elnök, a Legfelsőbb Bíróság, a legfőbb
ügyész, a kormány, az állampolgári jogok szószólója - ha létrehozzák
ezt a tisztséget - , a jogalkalmazó és az országos érdekképviseleti
szervek kapjanak jogosítványt alkotmánybírósági vizsgálat
indítványozására. Jelenleg még vitatott kérdés, hogy állampolgárok
is kezdeményezhessék-e az Alkotmánybíróság eljárását. Kétségtelen,
hogy az alkotmányjogi panasz intézményének megteremtése az
Alkotmánybíróság túlterhelését, az ügyek elhúzódását eredményezheti.
Növelheti azonban az alkotmány értékét, s hozzájárulhat az
állampolgárok és az állam közötti bizalom erősítéséhez -
állapították meg a jogászok. (folyt.köv.)
1989. január 25., szerda 22:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|