|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Munkanélküli-segély - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. január 5., csütörtök - Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint jelenleg mintegy 15 ezerre tehető a munkanélküliek száma. A termékszerkezet-váltás felgyorsításával ez többszörösére nőhet. Ezért hozott a Minisztertanács rendeletet a munkanélküli-segély január 1-jei bevezetéséről. A részletes tudnivalókról és az idei foglalkoztatáspolitika legfontosabb kérdéseiről tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön az ÁBMH épületében.
Rózsa József, az ÁBMH foglalkoztatáspolitikai és területi főosztályának vezetője elmondta: a munkanélküli-segély összege a dolgozó korábbi átlagkeresetétől és a munkakönyvi bejegyzéstől függ. A ,,munkaviszony megszűnt,, bejegyzés esetén az átlagkereset 70 százaléka, a ,,felmondás a dolgozó részéről,, bejegyzésnél 65 százalék, míg a ,,kilépett,, bejegyzést követően az átlagkereset 60 százaléka jár. Ezek az összegek a 181. naptól kezdve 10 százalékkal csökkennek. Mint minden jövedelem, a munkanélküli-segély után is adózik az állampolgár. A segély összegéről elhangzott: a munkanélküliek túlnyomó többségének jövedelme az adó levonása után is több lesz a létminimumként elismert 3600-3700 forintnál. A munkanélküli-segély három éven belül összesen 365 napra folyósítható. A rendelet ezzel kíván gátat vetni a munkakerülésnek, illetőleg annak, hogy a munkakerülő életmód kifizetődővé váljék. A munkanélküli segély a lakóhely szerinti illetékes munkaközvetítő irodában igényelhető. Szükséges hozzá a személyi igazolvány, a munkakönyv, az utolsó munkáltató által kiállított MIL-lap, az adóigazoló lap, valamint egy olyan munkáltatói igazolás, amely tájékoztatást ad az addigi átlagkeresetről, a munkaviszonyban eltöltött időről, és az esetleges tartási kötelezettségről. Az eddigi tapasztalatok alapján is megállapítható, hogy főként a segédmunkások válnak munkanélkülivé. A vállalatok a jelenleginél lényegesen több szakképzett dolgozót szeretnének foglalkoztatni. A felmérések szerint a vállalatok mintegy 70 ezer szakképzett dolgozót tudnának felvenni. Ezért az átképzésnek különösen nagy a szerepe. Ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatón elhangzott: tavaly 700 millió forintot költöttek a foglalkoztatási alapból munkahelyteremtő beruházásra, és így közel 6 ezer munkahely létesült. (folyt.köv.)
1989. január 5., csütörtök 16:30
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|