|
|
|
|
A Bős-Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülése (1. rész)
|
1989. szeptember 18., hétfő - Az elmúlt hetekben sok szakbizottság elemezte a továbbépítés, illetve a nagymarosi létesítmény elhagyásának különféle vonatkozásait. A különféle vélemények összegzése után kerül majd sor az előzetes kormányálláspont kialakítására, majd az újabb magyar-csehszlovák kormányfői találkozóra - mondotta Udvari László, a vízlépcsőrendszer kormánybiztosa hétfőn a Parlamentben, az Országgyűlés Bős-Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottsága ülésén.
A továbbiakban arról tájékoztatta a képviselőket: jelenleg a legszélesebb körben támogatott megoldási forma, hogy a magyar fél kezdeményezze az államközi szerződés módosítását, a bősi erőmű csúcsra járatásának, és a nagymarosi létesítmény építésének elhagyását, s Bősnél az alap üzemmódú működtetést. E változat mellett foglal állást többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Független Szakértők Köre, a különféle társadalmi mozgalmak nagy része. Ellenzi viszont e megoldási formát, s az eredeti koncepció szerinti megvalósítást tartja célszerűnek a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az OVIBER-rel együtt. Mindkét szakmai kör jelentős elemzésekkel rendelkezik. A kormány továbbra is felelőssége tudatában elsősorban az ökológiai követelmények maradéktalan érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. Az ökológiai veszélyeztetettséget nehéz számszerűsíteni és a gazdasági számításokkal összevetni - mutatott rá Udvari László az ad hoc bizottság ülésén. Az ad hoc bizottság tájékoztatót hallgatott meg a csehszlovák Országgyűlés bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos úgynevezett 87. számú határozatáról, és állást foglalt ebben a kérdésben. A testület a továbbiakban tájékozódott a beruházást érintő, a víz tisztaságát javító különféle műszaki lehetőségekről is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Bős-Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülése (2. rész)
|
A csehszlovák parlament azzal a kéréssel fordult a magyar Országgyűléshez, hogy járuljon hozzá az államközi egyezmény teljesítéséhez, mert ez hasznára válik mindkét népnek. Berdár Béla, az ad hoc bizottság elnöke kifejtette: nem javasolja, hogy az Országgyűlés már a szeptemberi ülésszakán - a döntéselőkészítő folyamatot, s az októberi ülésszakot megelőzve - érdemben válaszoljon a csehszlovák szövetségi parlament határozatára. E kérdéskört a magyar Országgyűlés októberi ülésén tárgyalja majd részletesen, tehát a megalapozott válasz is akkor indokolt. Az elnök javaslatát a bizottság két tartózkodással elfogadta. A vízlépcsőrendszer-építésének és a Duna szennyezésének összefüggéseiről a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól - a közelmúltban kapott tájékoztató után - ismételt és részletesebb elemzést kért a bizottság. Több más szakértő véleményét is kérték. Az ülésen Herodek Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutató Intézetének munkatársa azt hangsúlyozta, hogy a víz tápanyagterhelését alapul véve a dunakiliti létesítmény üzembehelyezésével egyértelműen csak romolhat a víz minősége. Az ausztriai duzzasztóművek hatására már most is igen nagy mennyiségű tápanyaggal érkezik a víz hazánkba. A sodrás miatt viszont szerencsére - az algaképződés még nem ért el kritikus mértéket. A duzzasztás, az állóvízjelleg megtízszerezheti a Dunát terhelő algamennyiséget. Figyelmeztetett arra is, hogy a bősi létesítmény csúcsüzemének elhagyásakor alapjáratú üzemmód esetén még kisebb lenne a dunakiliti tározóban a vízmozgás. Óriási holtterek alakulnának ki, még nagyobb fokú algásodással, szennyezőanyag-leülepedéssel. Csanády Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője ugyancsak felhívta a figyelmet a nagyarányú szervesanyag-terhelés veszélyeire. Ezek az anyagok a vízfertőtlenítéshez használt klórozással együtt rendkívül komoly egészségkárosító hatást fejtenek ki - mondotta. Berdár Béla összefoglalójában hasznosnak ítélte, hogy a bizottság ismét foglalkozott a vízminőség-változás várható alakulásával, ezzel az egész beruházás szempontjából is igen fontos részletkérdéssel. Ez a konzultáció hozzájárulhat ahhoz - mondotta -, hogy bizottságuk, s a képviselők eredményesebben készülhessenek fel a beruházásról döntő ülésszakra. (folyt.köv.)
1989. szeptember 18., hétfő 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Bős-Nagymarossal foglalkozó ad hoc bizottság ülése (3. rész)
|
A megfelelő döntéshez viszont szükség lesz arra is, hogy pontosabb, részletesebb információk álljanak Magyarország rendelkezésére a csehszlovákiai mezőgazdasági, ipari, lakossági vízterhelésről és a hatást mérséklő elképzelésekről, intézkedésekről. (MTI)
1989. szeptember 18., hétfő 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
" Az ezt követő hét végén, szeptember 9-én és 10-én újra kiszálltam a nagypolitika parlamenti "csodálásából", egyik kollégámmal Sopronba kirándultunk megnézni, mi a helyzet a határon. Elképesztő volt, amit találtunk... Mulatságos volt, ahogy Sopronból elindulva gyalogszerrel alig két óra leforgása alatt átsétáltunk az osztrák-magyar határon. Útközben találkoztunk ugyan határőrökkel, de ránk sem hederítettek. Az egykori vasfüggöny ropmjaiban is félelmetes kulisszái között bolyongtunk, térkép nélkül, csupán ösztöneinkre hallgatva. Egy vízmosáson átmászva azt vettük észre, hogy orrunk előtt kicsiny osztrák zászló fityeg. Illegális határátlépőkká váltunk. Leszedtük a zászlót, törtünk egyméternyi szögesdrótot emlékbe, és visszafordultunk."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|