![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Felhívás mákgubó-árusítás megszüntetésére
"Nyomatékosan figyelmeztetjük az
illetékeseket, hogy vészesen terjed a főváros virágüzleteiben a
mákgubó árusítása. Becslés szerint a mákgubó négyötödét olyan
fiatalok vásárolják húszasával, akik mákteát főznek belőle, s így
kezdik, olykor halálos kimenetelű, kábítószeres ,,utazásaikat,,."
BBC, Panoráma:
Csehszlovákia egyoldalú intézkedése a Dunáról
"Jozef
Obolzinsky, az erőmű építkezését irányító csoport vezetője szerint
egyoldalú műszaki lépést terveznek. A Pozsony közelében szlovák
területen fekvő Somorjánál le akarják zárni a Duna medrét, és a
vizet szlovákiai erőműbe akarják terelni."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar-osztrák kormányfői találkozó
|
![](../img/spacer.gif)
(Hanák Tibor) München, 1989. február 13. (SZER, Világhíradó) - Jól időzítették Vranitzky kancellár és Németh Miklós miniszterelnök kötetlen, informatív határmenti találkozóját. Főképp a magyar félnek volt miről tájékoztatni, röviddel az MSZMP központi bizottsági ülése után. Az osztrákok nagyon jól tudják, hogy 1956 megítélése nem csupán magyar belügy, hanem jelzi többek között a szovjet befolyás mértékét, a magyar állam önálló útkeresésének lehetőségeit, köztük a nyugati államokhoz való viszony újjárendezésének eshetőségeit is. Márpedig ez Ausztriát nagymértékben érinti és érdekli. Több konkrét kérdés függ ezzel össze. Ide tartozik az a nemrég felmerült probléma, hogy vajon Magyarország valóban keresi-e az utat a szabad kereskedelmi övezethez, szeretne-e társulni a már csaknem mindössze a semleges európai országok kereskedelmi társulásának számító EFTA- hoz? Ausztriának ebben a gazdasági kisközösségben jelentős szerepe van, és meg is marad mindaddig, míg nem csatlakozik a Közös Piachoz. Mindenesetre az osztrák és magyar kormányfő most lezajlott találkozóján nagy szerepet játszottak a gazdasági kérdések, és a szakértők szerint a magyar kivitel elől számottevő vám-akadályok hárulnának el, ha Magyarország részt venne a szabad kereskedelmi övezetben. Azt azonban a magyar félnek kell tudnia, hogy egy ilyen lépés miként egyeztethető össze a KGST-ben való részvétellel. A magyar kormányfő joggal hivatkozhatott arra, hogy - szemben a nyolcvanas évek közepén kialakult helyzettel - az utóbbi három évben állandóan csökken a magyar kereskedelem ausztriai kivitele, és növekszik Magyarország ausztriai behozatala. Vagyis: a mérleg Ausztria javára billen. A tárgyalásokon arról folyt a szó - többek között - hogy miként lehetne ezt a folyamatot megváltoztatni. Ennek egyik előfeltétele azonban a magyar gazdasági élet talpraállítása lenne. Ugyanehhez az eredményhez, illetőleg felismeréshez vezetett az osztrákok szempontjából másik fontos téma is: a közös Világkiállítás ügye. Mint már erre más alkalommal rámutattam: az osztrákok összerezzentek arra a lehetőségre, hogy a magyar társ- rendező a súlyos gazdasági válság következtében nem tudja majd teljesíteni a vállalt kötelezettségeket. A befektetések összege itt is-ott is 10-10 milliárd schilingnek megfelelő összeg. De mi lesz ha Magyarország képtelen kiadni ekkora pénzt? Az eleve világos, hagy magyar részvétel nélkül az osztrákok is feladják a terveket. Ha bármely okból felsülne Gorbacsov politikája, keresztet vethetnek az osztrákok a bécs-budapesti Világkiállításra. Erre vonatkozóan bizonyára beható kérdéseket intéztek az osztrákok a magyar miniszterelnökhöz. S ebben az összefüggésben folytattak eszmecserét a leszerelési problémákról, a nemzetközi enyhülés-politikáról, mely természetesen előfeltétele az osztrák-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésének is. Osztrák vélemények szerint ez a határmenti találkozó nemcsak udvariassági gesztusokból állt: a kormányfőknek a témák egész halmazával kellett volna megbirkózniuk - melyeket csupán érinteni tudtak - és épp ezért szakminiszteri és szakértői szinten folytatódik tovább az osztrák-magyar párbeszéd. +++
1989. február 13., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Antall József erről is kifejtette véleményét. Egy kora őszi napon, este, mikor a parlamentből hazavitt, így fogalmazott: - Nézd Imre, ebben az országban 800 ezer párttag volt, figyelembe véve a családtagokat is szorozd be ezt hárommal, ami közel két és fél millió ember. De még hozzáadhatod a rokonokat, és a barátokat is, akkor kapsz hárommilliót. Van egy közömbös réteg is. De nem fogékonyak a keményebb felelősségrevonásra a fiatalok sem, hiszen nem élték át az ’50-es éveket és a forradalom utáni időszakot sem. Így szerintem - folytatta a későbbi miniszterelnök - az ország nagyobbik fele valamiféle szigorú felelősségre vonást, megtorlást nem támogatna."
Lovas Zoltán:
Jöttem, láttam, győztek - A paktum (1989.08.30-09.18)
"Szeptember 8-án újabb kerekasztal-tárgyalás volt az MSZMP monoplhelyzetéről a tömegtájékoztatásban. Hankiss Elemér az EKA szakértőjeként a Televízió-híradó működésén keresztül mutatta be az MSZMP teljesnek mondható hírmonopóliumát. Az már a történeléem fintora, hogy később, amikor ő lett a televízió elnöke, neki sem sikerült betartatni a pártsemlegesség elvét. Igaz addigra nem az MSZMP, hanem az MDF híradójává vált ez a legfontosabbb magyar manipulációs eszközként szolgáló műsor."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|