1989.03.22

Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből

Megalakult és megkezdte működését az Eötvös Lóránt Tudományegyetem büntetőjogi tanszékén az Ellenzéki Kerekasztal az EKA.
A tagszervezetek az alábbiak voltak: Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Magyar Demokrata Fórum, FIDESZ, Független Jogász Fórum, Független Kisgazdapárt, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Szociáldemokrata Párt, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, megfigyelői státuszban. A március 22.-i alakuló ülésen az egyes pártokat, illetve szervezeteket az alábbi személyek képviselték:
Bajcsy Zsilinszky Endre Baráti Társaság - Vígh Károly, FIDESZ: Kövér László, Orbán Viktor, Független Jogász Fórum: Bártfay Pál György, Kónya Imre, Sándorfi György, Független Kisgazdapárt: Boross Imre, Magyar Demokrata Fórum: Gergely Andor, Szabad György, Magyar Néppárt: Varga Csaba, Szabad Demokraták Szövetsége: Magyar Bálint, Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája: Bruszt László, Vitézi László, Szociáldemokrata Párt: Révész T. Mihály.

A későbbiek során az egyes pártok által delegált személyek bővültek, vagy változtak. Így az MDF részéről majdnem állandóan részt vett az üléseken Sólyom László, Csurka István, néhányszor Timkó Iván, az SZDSZ-től Tölgyessy Péter, Pető Iván, Mécs Imre, Haraszti Miklós, a Magyar Néppárttól Kónya László, de időnként a pártelnök Márton János is, a Szociáldemokratáktól Révész T. Mihály elmaradozott, majd állandóan részt vett Baranyai Tibor, Bácskai Tamás és sokszor Gaskó István, a FIDESZ-től többször is jelen volt Fodor Gábor és Hegedűs István, a Bajcsy Zsilinszky Társaságtól, Domonkos István, Zétényi Zsolt végül a Független Szakszervezeteket gyakran képviselte Őry Csaba és Kerényi Imre is.

A kiszemelt ellenzéki szervezeteknek Kónya Imre küldött meghívót, amelyhez mellékelte a Független Jogász Fórum választmányának felhívását a Magyarországi Politikai Független szervezetekhez
Miután az alakuló ülésre én kaptam meghívót, oda elmentem és bejelentettem, hogy a mi pártunk csatlakozik az Ellenzéki Kerekasztalhoz. Ezt a március 23.-án megválasztott vezető testület egyetértőleg jóváhagyta. A következő ülésre már meghívtam Prepeliczay Istvánt, majd Böröcz Istvánt és Hardi Pétert, valamint Faludi Sándort is.
Ezt követően az EKA-ban, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a Kisgazdapárt delegációvezetője voltam. Ebben a funkciómban Vörös Vince elnök többször – így például augusztus 20-án – még írásban is megerősített.
Az első üléseken megjelenteket Kónya Imre üdvözölte és utalt arra, hogy nem politikai pártként, hanem házigazdaként szeretne közreműködni abban, hogy az alternatív szervezetek időről időre egyeztessék álláspontjukat, és közösen lépjenek fel a megvalósító reformfolyamatokban. Ehhez tőle telhetően a szükséges szakmai segítséget is megadja. Valamennyi jelenlévő üdvözölte az EKA megalakulását. A Kisgazdapárt nevében én az emlékeztető tanúsága szerint az alábbiakat mondottam:
"Üdvözli az FJF kezdeményezését, pártja a felhívásban foglaltakat magáénak elfogadja. Az együttműködés módjáról szólva fontosnak látja kiemelni, hogy minden szervezet egységesen és határozottan képviselje politikájában azt, amiben itt közösen állást fognak foglalni, ez alapvető feltétel, mert csak így van értelme az együttműködésnek és csak így van hatása.
Az MSZMP által tervezett áprilisi kerekasztal megbeszélést korainak tartja. Javasolja, hogy ha a szervezetekhez e tárgyban megkeresés érkezik nem kell azonnal időpontot és helyszínt az MSZMP által kínált feltételek szerint elfogadni."

Az első ülésen, amelynek emelkedett hangulata tükrözte azt a történelmi pillanatot, amikor megalakult a szervezet, amely a rendszerváltás alapvető kérdéseiben tárgyaló partnere lesz a hatalmat egyedül gyakorló MSZMP-nek, mégis akadt egy olyan kérdés, amiből némi szóváltás kerekedett, de ami azért jelezte az egyes szervezeteken belüli nézetkülönbségeket is. Orbán Viktor kérdést intézett a szociáldemokraták képviselőjéhez, hogy miként kell felfogni a párt közös ünneplését március 15-én az MSZMP-vel. Van-e ez eseten túlmenő jelentősége is együttműködésüknek? - tette fel a kérdést. Révész T. Mihály azt válaszolta, hogy máshonnan nem érkezett meghívás. Orbán nem hagyta magát. Nem küldtek meghívót az ellenzékiek Szabadság téri ünneplésére sem, mondta: az ment oda, aki úgy érezte, oda kell mennie. Kónya Imre határozott volt. Ne ködösítsünk! - mondotta. A kérdéseket határozottan tisztázni kell. Miért vett részt ezen az ünnepségen az MSZMP oldalán az SZDP ? Révész T. Mihály most már letette a fegyvert, röviden válaszolt: "Malőr volt".

Sajnos mi kisgazdák is megkaptuk a magunkét. A Bajcsy Zsilinszky Társaság részéről Vígh Károly szóvá tette, hogy Vörös Vince is ott volt a Nemzeti Múzeum lépcsőjén az MSZMP által rendezett gyűlésen. És a párt még csak nem is határolta el magát ettől, mint tette az SZDP. Nekem el kellett mondanom, hogy Pártay Tivadar először engem kívánt elküldeni és beszédet tartani a Múzeumkerti eseményen, de én nem vállaltam és akkor Vörös Vincét kérte erre fel.

Biztosítottam a jelenlévőket, hogy a Kisgazdapárt az MSZMP-vel nem vállal közösséget, szilárdan az ellenzéki oldalon áll. Ezzel az elhatárolódás megtörtént.

Tisztázó vitát váltott ki Szabad György kérdése, a Magyar Néppárt képviselőjéhez, amely arról szólt, hogy mi a párt viszonya az MSZP-vel, illetve a Hazafias Népfronttal. A felvetést ezzel a szervezettel szembeni némi és sokáig fennmaradó bizalmatlanság okozta, mert a Magyar Néppárt a Veres Péter Társaságból alakult, a hajdani és a Baloldali Blokkban részt vett Nemzeti Parasztpárt utóda volt, szoros kapcsolatot tartott a Hazafias Népfronttal. Varga Csaba válaszában azt mondta, hogy pártja és az említett szervezetek között semmilyen kapcsolat nincs. Szabad György utalt arra, hogy a Néppárt és a HNF helyi szervezetei között vannak kapcsolatok, mire Varga Csaba úgy reagált, hogy véleménye szerint a községi népfront szervezetek olykor kemény ellenzéki véleményeknek adnak hangot. A vita végén Orbán Viktor annak a nézetének adott hangot, hogy azt kell eldönteni, vajon a jelenlévők milyen álláspontot kívánnak elfoglalni a HNF egészével szemben? Véleménye szerint minden olyan dologtól meg kell fosztani a Népfrontot, amellyel a többi szervezet nem rendelkezik. A társadalmi újraelosztásba nekik is be kell adni minden előnyüket. Semmiféle előnyt nem élvezhet a most jelenlévőkkel szemben. Ez a minimum a FIDESZ részéről, amit e kérdésben elfogadhat.

Orbán felszólalásában a társadalmi újraelosztáson volt a hangsúly. Így többek között és főképp a székházakról, helyiségekről. Orbán Viktor által megfogalmazott elvet a jelenlévők egyhangúlag elfogadták, de én a Kisgazdapárt nevében nyomatékkal fejeztem ki azt a véleményemet, hogy az újraelosztással kapcsolatos meghatározás nem jelentheti azt, hogy a mi pártunk nem igényelheti vissza korábbi vagyonát, illetve székházát. stb. Ezzel a jelenlévők egyetértettek!

Már ezen az első megbeszélésen felmerült az ellenzéki szervezetek állami támogatásának és az elvett vagyon visszaadásának kérdése. Én a Kisgazdapárt egykori vagyonának visszaadásával kapcsolatban újólag kifejtettem, hogy mi nem teszünk különbséget, hogy az független parlament adja-e vissza vagy sem, visszakérjük a jogtalanul elvett vagyonainkat. Szabad György válasza az volt, ha a kérdés politikai kompromisszumhoz kapcsolódik, azt esetenként fontosnak tartja megbeszélni, mert lehet a vagyonvisszaadás például jóvátétel is. Így más megítélés alá esik. Az egész magyar nép jóvátétel-igénylés pozíciójában van. Jóvátétel pedig a nép egészével szemben szükséges, mert az egész nép áldozata a diktatúrának. Szerzett jogainkat szeretnénk visszakérni, ezért fenntartjuk a visszakövetelés igényét - hangsúlyozta.

Itt már felcsillant a reprivatizáció kérdése (A helyes szó a restitúció; a továbbiakban ezt használom.) A Kisgazdapárt véleménye egyébként ebben az ügyben az volt, hogy a pártvagyon visszaadása, amelynek elvétele jogtalan volt és a demokratikus párt működéséhez szükséges, nem kapcsolódhat semmiféle kompromisszumhoz