Rendszerváltás és az MTI

	A magyar gazdaság
(Bujtás Pál) München, 1989. március 29. (SZER, Késő esti mai nap) - A magyar gazdaság stagnál, és a lakosság életszínvonala a radikális reformintézkedések ellenére is süllyed - állapítja meg a nyugatnémet DPA hírügynökség, amely terjedelmes kommentárban foglalkozik Magyarország gazdasági helyzetével. Ezzel összefüggésben a DPA idézi a Központi Statisztikai Hivatal 1988-ra vonatkozó jelentését, amely szerint tavaly a bruttó nemzeti termelés nem növekedett, viszont a reáljövedelem 2, a fogyasztás pedig 4 százalékkal csökkent. Az utóbbi irányzat minden valószínűség szerint a jövőben is negatív lesz, mert már az év első hónapjaiban 15-30 százalékkal emelkedtek az alapvető élelmiszerek árai és a szolgáltatások díjtételei. Budapesten a gazdasági kibontakozás útját a Nyugat felé történő további nyitásban látják - írja a DPA. A kormány gazdasági szakértőkből álló munkacsoportot hozott létre, ennek feladata a magyar külgazdaság gyökeres átalakításának kidolgozása, hangsúllyal a Nyugattal fenntartott külkereskedelmi kapcsolatok kiépítésén is. Ez természetszerűleg magával hozza, hogy Magyarország lazít a KGST- hez fűződő kötelékeken. Ezt egyébként a budapesti Országgyűlés új elnöke, Szűrös Mátyás félreérthetetlenül meg is fogalmazta. Kijelentette, hogy Magyarországnak egyensúlyt kell létrehoznia a Kelet és a Nyugat között, ami a jelenlegi körülményeket figyelembe véve azt jelenti, hogy csak a nyugati kapcsolatok további kiszélesítése révén alakulhat ki a kiegyensúlyozottság. Hozzátette: a kormány lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarország is bekapcsolódhasson az európai és a nyugat-európai integrációs folyamatba. A magyar gazdasági szakemberek természetesen tisztában vannak azzal, hogy a gazdasági élet liberalizálása hátrányosan érinti a fizetési mérleget. Beck Tamás kereskedelmi miniszter megjegyezte, hogy a magyar import összvolumene nincs arányban az ország gazdasági teljesítményével, és a 5,5 milliárd dollárt kitevő export igen szerénynek mondható egy kereken 10 millió lakosú országban. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta: ha a mostani elképzeléseknek megfelelően 1991-ig végrehajtják az import radikális megkönnyítését, akkor elkerülhetetlen a forint árfolyamának rendszeres átértékelése, azaz magyarán: a forint további leértékelése. A statisztikai adatok szerint tavaly a pénzromlás 15,7 százalékos volt, és idén is körülbelül hasonló inflációval kell számolni, bár a lakosság úgy véli, hogy a mindennapi fogyasztási cikkek drágulása jóval nagyobb mértékű volt. Ezzel szemben a bérek és a fizetések csak 8-10 százalékkal emelkednek, vagyis a reáljövedelem igen érezhetően csökkenni fog. A magyar törvényhozás radikális takarékossági programot fogadott el, hogy a világpiaci integrálódás érdekében végre lehessen hajtani a gazdasági szerkezet átalakítását, ami - ahogyan Hoós János, a Tervhivatal elnöke megfogalmazta - áldozatot kíván a lakosságtól. A DPA hírügynökség ezzel kapcsolatban a Népszabadságot idézi. A párt lapja szerint 1990-ig Magyarországon 80-100 ezer munkanélkülivel kell számolni. +++ 1989. március 29., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »